Sikeresen zárult az MCC Budapest Summit nemzetközi konferencia második napja, amelynek középpontjában Európa jövője, a Nyugaton belüli megosztottság és a nemzeti szuverenitás kérdése állt. A nemzetközi szakértőket felvonultató konferencia paneljei a migrációs válság, az európai szankciós politika, valamint az energiabiztonság és a gazdasági versenyképesség dilemmáit vizsgálták. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió jelenlegi intézményi rendszere számos kihívással szembesül, amikor a gyorsan változó geopolitikai környezetre kell választ adnia.
Hogyan lehet véget vetni a Nyugat megosztottságának?
A nap nyitóelőadását Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke tartotta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat megosztottsága történelmi jelenség, amelyet a 20. század második felében kialakult liberális világrend hosszú időre elfedett. Pappin szerint az elmúlt évtizedekben a nemzetközi rend egyre inkább a szabadság bővítésére épült, miközben háttérbe szorult a közjó és a politikai közösségek stabilitásának kérdése. Úgy fogalmazott: mára még a liberális politikai vezetők körében is erősödik az a felismerés, hogy a társadalmi stabilitás megőrzéséhez szükség van a nemzeti politikai közösségek megerősítésére.
A konferencia egyik kiemelt előadója, Philip Cunliffe, a University College London nemzetközi kapcsolatok docense a globális rend átalakulásáról beszélt. Véleménye szerint a konfliktusok kezelésében és a háborúk lezárásában a nemzeti szuverenitás jelentheti a legstabilabb keretet. Cunliffe hangsúlyozta, hogy a túlzottan centralizált globális struktúrák gyakran nem képesek kezelni a különböző politikai közösségek eltérő érdekeit, ezért a jövőben a nemzetállami keretek újra erősebb szerephez juthatnak.
Az EU külpolitikája Schrödinger macskája?
Az Európai Unió külpolitikájának működését Philipp Siegert, az MCC Brussels kutatási igazgatóhelyettese elemezte. Előadásában az EU külpolitikáját Schrödinger macskájához hasonlította: formálisan létezik, a gyakorlatban azonban gyakran nehezen jelenik meg egységes geopolitikai szereplőként. Siegert rámutatott, hogy bár az uniós intézményi keretek – például a közös kül- és biztonságpolitika – rendelkezésre állnak, a tagállamok eltérő érdekei miatt a döntések sokszor továbbra is nemzeti szinten születnek meg. Véleménye szerint az Európai Bizottság egyik legfontosabb feladata a tagállamok közötti konszenzus kialakításának elősegítése lehet.
Határok vagy feledés Európa kulturális jövője?
A migráció kérdése szintén központi témája volt a második nap programjának. A panelbeszélgetésen Mark Krikorian, a Center for Immigration Studies ügyvezető igazgatója, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, Nicolas Pouvreau-Monti, a párizsi Observatoire de l’Immigration et de la Démographie társalapítója és igazgatója, Alp Mehmet, a Migration Watch UK elnöke, valamint Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője vitatták meg a migráció politikai, gazdasági és társadalmi következményeit. A résztvevők több lehetséges megoldást is felvázoltak: a tranzitországokkal való együttműködés erősítését, a menekültek származási országukban való támogatását, valamint az illegálisan tartózkodók visszaküldését. Ugyanakkor abban is egyetértettek, hogy a bevándorlás hosszú távú társadalmi stabilitása csak akkor biztosítható, ha a bevándorlók kulturálisan is integrálódnak a befogadó társadalmakba.
Vissza a fejlődés útjára
A konferencia zárópanelje az európai gazdaság jövőjével és az ESG-célok, valamint az ipari versenyképesség közötti egyensúly kérdésével foglalkozott. Samuel Furfari, a brüsszeli Université Libre de Bruxelles professzora és az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának volt tisztviselője, Richard Schenk, az MCC Brussels kutatója, Philipp Siegert, valamint Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Unió az elmúlt években erőteljesen a dekarbonizációra és a fenntarthatósági célokra koncentrált. Ez azonban sok esetben háttérbe szorította az ipari fejlődés és az olcsó energia biztosításának kérdését. A résztvevők szerint a környezetvédelmi célok és a gazdasági növekedés közötti egyensúly megteremtése kulcsfontosságú Európa hosszú távú versenyképessége szempontjából.
Országos párbeszéd a Nyugat jövőjéről
A Budapest Summit harmadik napján a konferencia programjai az MCC vidéki központjaiban folytatódnak: Békéscsaba, Debrecen, Szeged, Pécs, Miskolc, Szekszárd, Nyíregyháza, Szombathely, Kecskemét, Zalaegerszeg, Győr és Eger is csatlakozik az eseménysorozathoz, így az ország számos pontján lesz lehetőség bekapcsolódni a Nyugat jövőjéről szóló vitába.
A konferencia részletes programja elérhető a Budapest Summit hivatalos oldalán:
