Olvasási idő: 8 perc

A KP-sok legnagyobb örömére idén augusztusban is megrendezésre került az év legjobb, középiskolás tábora, avagy az MCC KP Nyári Tábor.

"A KP-sok legnagyobb örömére idén augusztusban is megrendezésre került az év legjobb, középiskolás tábora, avagy az MCC KP Nyári Tábor, ahol idén nyolcvan KP-s diák vett részt. 

Mi, az erdélyi csapat egy nappal korábban, este indultunk útnak és a hagyomány szerint közös busszal utaztunk a helyszínre, vagyis a Verőcén található Csattogó-völgyi Üdülőházakhoz. Másnap délelőtt körülbelül fél tizenegy környékén érkeztünk meg, a megtett kilométerektől kissé nyúzottan, de annál lelkesebben és kíváncsibban. Hamar kezdetét vette a regisztráció, amikor a táborszervezők kiosztották a szobabeosztásokat és egy színes karszalag segítségével hét különböző csapatra osztottak minket.

Ebéd után volt a tábor hivatalos megnyitója és a jelen levő MCC-s csapat bemutatkozója, amit az ice-breaking és ismerkedős játékok követtek, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy kicsit alaposabban megismerjük egymást, hiszen sokan voltunk sok helyről. Ezt a csapatépítő foglalkozások követték. A karszalagunk színe szerint csapatokba rendeződtünk és igyekeztünk minél inkább összekovácsolódni, hiszen tudtuk, hogy a következő pár napban sokat fogunk majd együtt dolgozni és küzdeni a tábor legjobb csapat címért. Egy-két alkalommal eljártuk az új és kifejezetten erre az alkalomra összerakott tábortáncot is, majd a vacsora elfogyasztása után sor került a tábor első megmérettetésére: a Top-shop nevű játékra. Különböző „kacatok”, használati tárgyak segítségével kellett összeállítanunk egy minél szórakoztatóbb TV műsort a tábori közönségnek. Én úgy vélem, mindenki kihozta magából a maximumot és remélem, az összes táborlakó jól érezte magát mind a felkészülés, mind az előadás közben. Voltak nagyon vicces jelenetek és jól átgondolt, komoly színészi alakítások is. 

A második napot nagyrészt a szakmai programoknak szenteltük. Az első előadást Kövecsi-Oláh Péter történész, turkológus tartotta arról, hogy tulajdonképpen mi is az a demokrácia. A második interaktív előadás pedig a ,,Brand a lelke mindennek’’ címet viselte és, ahol Boldoczki Balázzsal, a Coca Cola HBC Magyarország Kft. egyik munkatársával folytattunk beszélgetést a marketingről és annak fontos ismérveiről. Rövid szünet után elérkezett a vitaszemináriumok ideje, ami a többi foglalkozáshoz hasonlóan nagyon érdekfeszítő és tanulságos volt. A második tábori napunkat a már szintén hagyománnyá vált éjszakai túrával zártuk. Alaposan felkészültünk rá, hiszen rengeteg pontot lehetett gyűjteni a csapatoknak: minden csapat kitalált egy rájuk illő csapatnevet, hozzá koreográfiát és indulót komponáltak, valamint zászlót készítettek. A csapatok különböző időben, az instruktoruk társaságában indultak el a tábor mellett található erdőbe, ahol öt állomáson keresztül a szervezők várták őket érdekesebbnél érdekesebb feladatokkal. 

Az első megállónál a Föld felmelegedése következtében egyre jobban összezsugorodó jégtáblán élő pingvinek szerepét játszodtuk: úgy kellett ráállnunk egy papírlapra, hogy minél többen elférjünk rajta és úgymond életben maradjunk. Úgy vélem, hogy a szervezők ezzel a feladattal a környezetvédelem fontosságára akarták felhívni a figyelmünket, és ez szerintem sikeres is volt. A második megállónál állathangokat, valamint zenéket kellett felismernünk, itt voltak nagyon egyértelmű feladványok, de voltak olyanok is, amelyek nagy fejtörést okoztak. A harmadik megállónál a feledékeny instruktorok elhagyott tárgyai után kutattunk. Miután mindegyik előkerült, sor került a feladat nehezebbik részére: kitalálni, hogy melyik kié. A negyedik megállónál egy Európa-térképet készítettünk el papírdarabokból. A csapatok leleményesebbnél leleményesebb megoldásokkal vitték véghez ezt a feladatot. Az ötödik, egyben utolsó megállónál pedig szerelmes verset írtunk öt, megadott szó segítségével, amelyeknek természetesen semmi köze sem volt a gyengéd érzelmekhez, de éppen ezért nagyon kreatív művek születtek. 

A harmadik napon keddhez képest egy órával később, kilenc órakor volt az ébresztő. Reggeli után a felvehető kurzusok lettek számunkra bemutatva, hiszen rengeteg kérdés születik arról, hogy a leíráson túl, pontosan melyik moodle-es kurzus mit tartalmaz. Így ellátogatott a tábor helyszínére az Íráskézség, valamint a Nemzetközi kapcsolatok és a Jog kurzusok javítótanárai, hogy közösen megválaszoljuk ezeket a kérdéseket. Ezt az egyetemista instruktorokkal folytatott társalgás követte az MCC Egyetemi Programjáról, es a felsőoktatásról úgy általában, így jobban betekintést nyerhettünk ebbe a világba is, hogy magabiztosabban készüljünk a továbbtanulásra. A szabadidő alatt lehetőségünk volt túrázni az erdőben, focizni, kosarazni, vagy éppen beszélgetni, társasozni, pihenni, de volt egy feladatunk is, ami szintén a csapatversenyekhez tartozott, méghozzá minden csapat egy már előzőlegesen kihúzott csapatfotót kellett reprodukáljon minél kreatívabban. Nagyon vicces volt látni a társaimat például az Addams Family családtagainként vagy DaVinci Utolsó vacsora festményének a szereplőiként. 

Tudtuk, hogy ezt a napot eredményhirdetéssel fogjuk zárni, de előtte elérkezett az elmondhatatlanul izgalmas KáPé DRAMA TIME, az utolsó megmérettetés. Az instruktorok kihúztak egy ismert filmcímet – többek között az Oroszlánkirály, a Titanic, a Harry Potter, a Reszkessetek, betörők! és A szépség és a szörnyeteg került terítékre –, egy műfajt, valamint öt szót, amiből a csapatoknak össze kellett hozniuk egy minél szórakoztatóbb előadást úgy, hogy bár felhasználjuk a kihúzott szavakat de mégis történet és műfajhű maradjon az előadás. Mindegyik produkció nagyon élvezetes volt, már az éjszakai hideg sem zavart minket.

Ezután az eredményhirdetés következett, amit már mindenki nagyon várt. A pontszámok alapján kialakult sorrend szerint a Fekete csapat került ki győztesként, a dobogó második fokára a Lila csapat állt, míg harmadik lett az Ezüst csapat, akiknek utólag gratulálok! Viszont a többiek is nagyon ügyesek voltak, ennek fejében így a szervezők gondoskodtak arról, hogy senki se távozzon üres kézzel, és az élményeken kívül mást is hazavigyen magával. Minden táborozó kapott tehát egy MCC-s tornazsákot, amit különböző ajándékokkal töltöttek meg.  

Máté Péter ismert dalának egyik sorával búcsúznék, ami úgy hangzik, hogy ,,Egyszer véget ér’’. Sajnos ez mindenre érvényes: mint például az év legjobb, középiskolás táborára is.
Az utolsó reggeli után kb. tíz óra magasságában fáradtan ugyan, de mosolyogva, kedves emlékekkel tele hagytuk el a verőcei Csattogó-völgyi Üdülőházakat, máris tervezgetve a jövő évi találkozást.

Hálás köszönettel tartozunk mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ez a három nap ilyen felejthetetlen, eseménydús volt. Nagyon várjuk már most a következő tábort!"

Kányádi Kincső, Orbán Balázs Gimnázium
Székelykeresztúr

 A táborról készült további fotókat ITT lehet megtekinteni.