„Magyarrá az tesz valakit, ahogy gondolkozik és ahogy cselekszik" - Teltház és vastaps fogadta Bán Mórt, a Hunyadi-regénysorozat íróját a miskolci MCC-ben

A regénysorozat megírását az a hiányérzet inspirálta, hogy bár korábban születtek történelmi regények, de nem írtak történelmi regénysorozatokat – mondta Bán Mór. Hosszú kutatómunka előzte meg a regényírás folyamatát. „Szerencsére sok anyag van a Hunyadi-korszakról és a 15. századról. Ahány nép és ahány kultúra, annyi lenyomata van ennek a századnak. Míg mi a középkor alkonyát, mások inkább a felívelő korszakot látják benne” – tette hozzá.

Gyermekkorában nagy élmény volt számára az Egri Csillagok. „Nemcsak a Gárdonyi-regény, de a Várkonyi Zoltán által rendezett film is nagy hatással bírt a nemzettudatunk formálásában” – állítja az író, aki szerint „a nemzettudatot nem az iskolapadban szedjük magunkra”. Nagyon fontos a család szerepe, ahol a szülők, nagyszülők az attitűdjükkel, gondolkodásmódjukkal, a meseolvasással adják át a gyereknek a magyarságtudatot. Emellett fontos az irodalom és a film, hiszen – főleg az utóbbi – sokkal több emberre hat. Mára nemcsak a mozifilmek, de a TV-sorozatok is átvették a könyv helyét. Míg Jókai és Gárdonyi idején még napi folytatásokban közölték az újságok a regénysorozataikat, és ez volt a közösségi esemény, a ’70-es ’80-as években már a TV-sorozatok váltak társadalmi élménnyé, hiszen másnap, a munkahelyeken megbeszélhették az emberek a történéseket.

A történelmi témájú filmek kapcsán Bán Mór elmondta, egy időben a magyar filmgyártás mostohán bánt ezzel a területtel, pedig ezeknek a filmeknek nagyon nagy edukációs szerepük van. A nagy történelmi hőseinkről – mint például István király vagy Mátyás király – nem készült film, és az írók is inkább a közelmúlt történelme felé fordultak nagy előszeretettel, ahol elsősorban a szörnyűségek, a tragédiák jelentek meg. A korábbi évszázadokról mintha megfeledkeztek volna – hívta fel a figyelmet Bán Mór.

Vannak népek, amelyek társadalomként nagyon jól működnek, de a nomád népeknél ez másképp van. Ők néha lejjebb süllyednek, majd jön egy hős, aki megmenti őket. És ez nálunk is így van: mindig felbukkannak azok a történelmi hősök, akik visszaadják a reményt. „A magyar történelemben benne van az individualista hőskultusz” – állítja az író.

A Hunyadi-korszakról is sokat megtudhattunk Bán Mórtól. Mint mondta, a 15. században a nemzet mint fogalom még erősen kialakulóban volt, és az is nehezen értelmezhető, hogy milyen nemzetiségű volt egyáltalán Hunyadi János. Bár akkor az emberek nem gondolkoztak azon, hogy mi a nemzettudat, ez nem jelenti azt, hogy nem is érezték ennek a fontosságát. Hunyadi János számára nem volt kérdés, hogy harcoljon a hazáért, és Vitéz János ismert levele is a legszebb hazafias érzelmekkel íródott. „Igazából ez az első eset, amikor a magyarok magyarokként kezdenek el gondolkodni” – hívta fel a figyelmet az író. „Tanítani való, ahogy a Hunyadiak mindenek fölé emelik a magyarságot” – mondta.

Ma is ugyanígy vissza kellene térni itt, a Kárpát-medencében a közös gondolkodáshoz, mert bár a nyelvünk más, és más a tudatunk, de közös a történelmünk – hangsúlyozta Bán Mór.

Természetesen szóba került a nagy sikerű TV-sorozat is, amelynek kapcsán az író kiemelte, azért fontosak az ilyen filmek, mert ezek is segítenek visszacsempészni azt a tudatot a magyarokba, hogy nekünk egy büszke és fantasztikus történelmünk van. „Ezek a történetek az őseinkről szólnak, akik itt éltek ebben az országban. Az ő génjeiket hordozzuk, kötelességünk megőrizni őket az emlékezetünkben! A film után pedig talán Nyugaton is egyre többen hallanak a magyar történelemről, és megtudják, miért is szól a harang délben” – zárta a beszélgetést Bán Mór.