Olvasási idő: 6 perc
A magyar-német kapcsolatok több mint ezer évesek, és bár számos kulturális és történelmi szál köti össze a két országot, a viszony nem mindig zökkenőmentes. Más nyelvet beszélünk és más a gondolkodásmódunk, de ahhoz, hogy jól működő gazdasági és politikai kapcsolatok épüljenek ki a két ország között, fontos, hogy megértsük egymást. Ezt a célt szolgálja az MCC Magyar-Német Intézete is, amelynek vezetője, Bauer Bence a két ország viszonyáról, a hasonlóságokról és különbségekről beszélt a miskolci MCC-ben.
A magyar-német kapcsolatok egészen Szent István király és Gizella bajor hercegnő házasságáig nyúlnak vissza, és mint minden hosszú távú kapcsolatról, erről is elmondhatjuk, hogy itt is vannak hullámvölgyek. A történelem során többfajta kihívást is megfigyelhettünk ebben a bilaterális viszonyban. Napjaink politikai feszültségekkel, súrlódásokkal telített kapcsolata 2010-ben kezdődött, amikor a Német Szövetségi Kormány elkezdte több területen is bírálni a magyarországi reformokat.
A Magyar-Német Intézet munkatársaival, Bauer Bence intézetigazgatóval és kérdezőpartnerével, Fonay Tamással azt boncolgattuk, melyek azok a dolgok, amelyekben különbözik a két ország, és miben hasonlítunk?
A legszembetűnőbb különbség a nyelv. Nyelvünk nagyon egyedi, és mivel csak mi, magyarok beszéljük, ezért senki más nem érti a magyar nyelvet és gondolkodásmódot. Ez nehezíti a megértésünket Európában – mondta Bauer Bence. Gyakran nagyon egyszerű dolgokból és nyelvi meg nem értésből indulnak ki a félreértések. Egészen mást jelentenek nálunk az olyan fogalmak, mint a „népi”, „nemzeti”, mert ezek a kifejezések Németországban szinte megegyeznek a „náci” fogalmával, de ilyen félreértésre adhat okot az is például, amikor mi a háború előtti időszakot emlegetjük, mert míg mi a háború előtti békés évekre gondolunk, a németek a náci korszakra asszociálnak. Ezért is fontos – hangsúlyozta az intézetigazgató – a helyes kifejezések használata, a pontos megfogalmazások, hogy ilyenek miatt ne tüntessék fel Magyarországot rossz színben.
Arra a kérdésre, van-e magyar vagy német néplélek, és ha igen, ezek miben hasonlítanak vagy különböznek, a Németországban húsz évig élő, és a németeket jól ismerő szakember azt válaszolta, ott jóval fontosabbak a regionális identitások, sokkal többen definiálják magukat egy kisebb közösség tagjaként, és kevésbé használják a nemzet kifejezést. Ha megismerjük a német gondolkodásmódot, talán könnyebb rájönnünk, ők miért nem értenek minket, de ehhez több tudást és tapasztalatot kell szerezni. Ebben nyújt nagy segítséget a Magyar-Német Intézet.
Bár a két ország politikai berendezkedése hasonló, Németországban egy jelzőlámpa-koalíció van jelenleg – a zöldek, szocialisták és a liberális demokratikusok hármas szövetsége –, így minden döntésnél három pártnak kell egyetértenie. Ezt tovább nehezíti, hogy a német tartományok részt vesznek a szövetségi döntéshozatalban, így folyamatos kompromisszum-kötések útján születnek meg bizonyos lépések. Magyarországon viszonylag gyorsan lehet dönteni valamiről, ezt a német politika nem mindig érti. De sokszor éri kritika a magyar választórendszert is, ami túlságosan egyszerűnek tűnik a specifikus német rendszerhez képest.
A gazdasági kérdések kapcsán szó esett napjaink egyik legégetőbb problémájáról, a rezsiválságról és az atomenergia-kérdésről is. A zöldek mindig amellett érveltek, hogy zárják be az erőműveket – mondta az intézetigazgató – a mostani helyzetben viszont lehet, hogy éppen ők lesznek, akik rákényszerülnek arra, hogy meghosszabbítsák ezeknek a működését, engedve a – korábban még nagy százalékban atomenergia-ellenes – társadalom nyomásának.
Szó volt természetesen az egész európai gazdaságot meghatározó orosz-ukrán háborúról is, amelyben Magyarország eltérő álláspontot képvisel, mint a németek. Bauer Bence úgy látja, Németországban érezhetően csökken a szolidaritás az ukránokkal szemben, és már ők is egyre reálisabban tekintenek erre a helyzetre. A német társadalom nem készült fel arra, hogy ez egy ilyen hosszan tartó konfliktus lesz, úgy gondolták – hiszen a mainstream által hangoztatott álláspont ez volt – minél több fegyvert kapnak az ukránok, annál hamarabb visszaverik az oroszokat, és annál hamarabb véget ér a háború.
A magyar-német gazdasági kapcsolatokról szólva Bauer Bence kiemelte, hogy míg a 90-es években az olcsó magyar munkaerő volt elsősorban vonzó Németország számára, ez mára megváltozott. Előtérbe került a szakképzett munkaerő, a jó infrastruktúra, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a kutatás-fejlesztés is. Ezt bizonyítja a Bosch napokban átadott gépjárműtechnológiai fejlesztőközpontja is.
A szakértő beszélt a két ország viszonyában meghatározó szerepet betöltő német médiáról is, amely sokszor nem reális képet fest hazánkról. Éppen ezért fontos –tette hozzá – hogy a német emberek ne csak az ottani sajtóorgánumokból tájékozódjanak Magyarországról. Más csatornákon, személyes ismeretségeken keresztül is építenünk kell a kapcsolatokat.
A jó gazdasági együttműködések kialakításához hozzájárulnak a történelmi és kulturális kötődések is, amelyek a Habsburg kapcsolódás miatt mindig erősek voltak, de a kisebbségi kérdés is, hiszen rajtunk kívül kevés ország mondhatja el magáról, hogy a parlamentben a német kisebbségnek is van képviselője, és ezt nagyon pozitívan értékelik Németországban is. Emellett a számos testvérvárosi és akadémiai kapcsolat, a német nyelvű iskolák, a zenei kötődések is mind mind elősegítik azt, hogy Magyarország továbbra is az egyik legnépszerűbb ország maradjon a németek számára mind gazdasági mind turisztikai téren.
