Olvasási idő: 3 perc
A kriptovaluták világa magas befektetési kockázatot rejt magában és egyben nagyon kiszámíthatatlanná teszi extra volatilitása. A blokklánc technológiával előállított bitcoin a tévhitekkel ellentétben nem környezetbarát és értékmegőrző funkciója sem megbízható. Pénznek tekinthető-e egyáltalán a bitcoin? Értékőrző funkcióval bír-e egy olyan fizetőeszköz, melynek az értéke ennyire ingadozó? E kérdések mentén mutatta be Sebestyén Géza az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a kriptopiacok világát április 14-én a győri MCC-ben. Az előadás négy történeten keresztül mutatta be a kriptovaluták izgalmas és érdekes világát, melyből kettő sikertörténet, kettő pedig nem az.
Magának a bitcoinnak a pénz funkciója meglehetősen ellentmondásos, hiszen kevés olyan fizetőeszköz van, mellyel minden országban lehet fizetni, azonban az utalási költsége egyáltalán nem olcsó és az hosszú procedúrát vesz igénybe, hiszen meg kell várni míg a blokkláncban valaki jóváhagyja az utalást. A bitcoin egyben az értékmérő funkciót sem tudja ellátni, hiszen annyira gyorsan változik, mely lehetetlenné teszi követését, ezért reálisan beárazni sem lehet vele egy terméket. Hogyan lehet a bitcoinnal egyáltalán fizetni? Egy magyar származású amerikai programozó 2010-ben egy fórumon 10.000 bitcoint ajánlott fel annak, aki megrendel számára megadott feltételekkel két óriás pizzát. A bitcoin a mindennapokban használt pénzzel ugyan sok hasonlóságot mutat, azonban jelentős különbség, hogy a bitcoin bankjegy formájában nem fellelhető, illetve a mennyisége véges: 21 millióban határozták meg, mely a limitált felső korlát. Magas inflációs időszakokban, amikor a jegybankok folyamosan emeli a kamatokat, nem teremt támogató környezetet a befektetéseknek, így a bitcoinnak sem.
Az előadás során szóba került a blokkchain technológia is. A blokklánc lényegében egy digitális blokkokból álló lista, amelynek minden eleme titkosítva van a tranzakciók során. Miután egy blokkot ellenőriztek, bekerül a láncba, és többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani. Egy konkrét utalást vizsgálva például a bitcoin esetében ezért itt nem 3 másodpercről beszélünk, hanem ketyegnek a 10 percek, ha végre bekerül az utalás, akkor is érdemes várni még négy-öt blokkot, az pedig már egy óra, így nem érdemes vele például élelmiszerboltban fizetni. További szempont, hogy nem olcsó egy utalás. Elsősorban annak éri meg, aki több millió dollárt vagy legalább százezreket utal át bitcoinban.
Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő előadás 2025. május 8-án 18:30-kor lesz: Mi a játék neve? – A sport és a jog kapcsolata, mely során Sándor Lénárddal, az MCC Jogi Iskolájának vezetőjével fogunk beszélgetni. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
