2026. február 25–26-án rendezték meg a Mathias Corvinus Collegium Műhelytagság Programjának féléves műhelyvitáját, ahol a hallgatók számot adtak az elmúlt hónapok kutatómunkájáról. A kétnapos szakmai esemény célja az volt, hogy a diákok bemutassák, milyen mélységben dolgozták fel témájuk szakirodalmát, hogyan operacionalizálták kutatási kérdéseiket, és milyen empirikus vizsgálatokkal készülnek a tavaszi félévben.
A program első napját Kovács Gabriella, a Műhelytagság Program szakmai koordinátora nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta: az idén harmincéves MCC kiemelt küldetésének tekinti a magyar tudományos utánpótlás támogatását, és a műhelymunka éppen ezt a célt szolgálja.
A megnyitót követően Prof. Dr. Obádovics J. Gyula matematikus professzor, aki idén tölti 99. életévét, tartott inspiráló előadást. Személyes történeteken keresztül beszélt a hosszú és termékeny kutatói pálya titkairól: a fizikai állóképesség megőrzéséről, a folyamatos kíváncsiságról, az egymásnak akár ellentmondó tudományterületek iránti nyitottságról, valamint a humor és a zene – különösen a magyar népdalok – szerepéről az alkotó életben.
Ezt követően megkezdődött a szakmai munka. Az első napon négy párhuzamos panelben 38 hallgató mutatta be kutatását, közel 70 opponens közreműködésével. A témák rendkívül széles spektrumot öleltek fel: szó esett a szatmári sváb falvak népi építészetéről, a demokratikus legitimáció értelmezési dilemmáiról, a vallásszabadság munkahelyi kérdéseiről, az uniós jog és beruházásvédelem kapcsolatáról az Achmea- és Komstroy-ítéletek tükrében, valamint a Kárpát-medence klímaváltozásának hálózatelemzéséről.
A második napra az ország több városából – Kolozsvárról, Miskolcról, Debrecenből, Szegedről, Pécsről, Győrből és Budapestről is – érkeztek hallgatók. A panelek előtt Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész, miniszterelnöki biztos adott elő az élethosszig tartó tanulás és a szakmai fejlődés feltételeiről. Kiemelte: a tartós szellemi teljesítményhez elengedhetetlen a fizikai erőnlét, az egészség és a belső egyensúly.
A második napon további 40 hallgató prezentált, mintegy 75 opponens részvételével. A viták során geopolitikai, gazdasági, jogi és pszichológiai kérdések egyaránt terítékre kerültek. Elemzésre került például a venezuelai migráció politikai kommunikációban betöltött szerepe Peruban, a chipgyártás állami támogatásának technonacionalista vonatkozásai, az online platformok uniós szabályozhatósága a Temu esettanulmányán keresztül, valamint a robotizáció gazdasági hatásainak összetett kérdésköre. Menedzsmentkutatások is megjelentek: vajon eltérő logika mentén kell-e vezetni nonprofit és for-profit szervezeteket?
A műhelyvita során kapott visszajelzéseket a hallgatók beépítik kutatásaikba, ezzel tovább emelve azok tudományos színvonalát. A következő hónapokban megkezdődik az empirikus szakasz: kérdőíves vizsgálatok, mélyinterjúk és statisztikai elemzések segítségével tesztelik hipotéziseiket.
A kutatások végső eredményeit június 24–25-én, a zárókonferencián ismerheti meg a szakmai közönség.
