Olvasási idő: 9 perc

Komoly kihívások és megpróbáltatások előtt áll Európa és Magyarország, gyökeres változtatásokra lesz szükség a háború és a szankciók okozta gazdasági problémák kezelése érdekében – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos konferenciáján. 10 országból 20 nemzetközi és 15 hazai előadó, szaktekintély osztotta meg álláspotját a 4. MCC Budapest Summiton szeptember 29-től október 1-ig. Egyetértettek abban, hogy bár a válság egyre mélyülni látszik, a béke hozhat érezhető javulást a gazdaságban és pénzpiacokon. A konferencián közel 800 érdeklődő vett részt.

Szombaton zárult az MCC Budapest Summit. A konferencia utolsó napján is több százan voltak kíváncsiak a tudósok, szaktekintélyek gondolataira.

Lehetséges kiutak a válságból

Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója, Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Közép- és Délkelet-Európa alelnöke, Dr. Marie-Theres Thiell, a DialogUngarn ügyvezető igazgatója, valamint az ELMŰ / ÉMÁSZ Hungary korábbi ügyvezető igazgatója, valamint Prof. Dr. Fritz Söllner, az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője gazdasági szempontból járták körbe a válságból kivezető lehetséges utakat, kitérve a gazdaságot érintő változások társadalmi következményeinek kezelésére is. A panelbeszélgetés célja volt továbbá, hogy felvázolja azokat a megoldási javaslatokat, amelyek a cégek életében az őszi-téli szezonban hivatottak kezelni a válsághelyzetet.

Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgettek az MCC Budapest Summit második napjának indító panelén a résztvevők, amely álláspontjuk szerint a kulcsa annak, hogy Európa eredményesen tudjon megküzdeni az elkövetkező válsággal. Ilyen szempontból például Németország tartományi rendszere krízis helyzetben nem túl előnyös, ugyanis ez a fajta struktúra lassítja a döntési mechanizmusokat, emelte ki Marie-Theres Thiell. Bár még nem mélyült el a válság, azonban Németországban már most tapasztalható az emberekben a félelem, tette hozzá, amely éppen csak múlóban volt a COVID-ot követően. Ugyanakkor hangsúlyozta, minden válságban vannak lehetőségek is, bíznunk kell abban, hogy a recessziót követi majd fellendülés.

Thomas Narbeshuber szintén optimista, ami a jövőt illeti: „az elmúlt 30 évben ez a 7. válság, amit átélek és mindegyikből kilábaltunk. Ehhez együttműködés, kreatív ötletek és egységes kiállás kell Európában. Európa csak akkor tud erős maradni, ha egységesen állunk ki” – hangsúlyozta a szakember. Emellett a nyersanyag-előállítás Európában tartásának fontosságáról beszélt, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy életben maradjon az európai ipar. Ha ugyanis a nyersanyag előállítás máshova kerül át, akkor logikusan a gyártás is oda települ, így gyakorlatilag megszűnhet az európai ipar – tette hozzá.

Fritz Söllner szerint komolyabban kellene vizsgálni azt, merre tart a válság. A professzor kiemelte, a mostani helyzet kialakulásában nagyon nagy szerepe volt annak a politikai iránynak, amely függővé tette a német gazdaságot az orosz energiahordozóktól. A háború és a szankciók árát a német vállalatok és német emberek is fizetik.

Abban valamennyi szereplő egyetértett, hogy a megújuló energia minél nagyobb térnyerése és az országok közötti együttműködés kulcsfontosságú a válság kezelésében, azonban nagyon fontos, hogy hosszú távon fenntartható és működő megoldást sikerüljön kialakítani. Mindazonáltal egy ekkora gazdaság és ország, mint a német nem tud lemondani a hagyományos erőművekről, illetve a szél- és napenergia-erőművek nem tudják megbízhatóan biztosítani az energiaellátást gáz, szén és atomerőművek nélkül. Marie-Theres Thiell mindezek mellett megfelelő hálózatfejlesztést és a beruházások fontosságát emelte ki, ugyanis az elektromos áramot tekintve Európát egy hálózatként kell kezelni.

Meddig tart a háború Ukrajnában?

A folyamatos növekedésnek, fejlődésnek, jólétnek búcsút mondhatunk – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója az MCC Budapest Summit rendezvényen. A szombati nap második előadásán a téma szakértői arra keresték a választ, vajon meddig tart majd az Ukrajnában zajló háború.

Bendarzsevszkij hozzátette, hogy bár az Oroszország ellen bevezetett szankciók gyengítik az orosz gazdaságot, egyértelműen nem döntötték be azt – így sikeresnek, hatékonynak ezek az intézkedések semmiképpen sem tekinthetők. A szakértő véleménye szerint az eleinte Coviddal, majd háborúval és a jelenlegi inflációval sújtott 2020-as évtized sokunknak fájni fog. A háború végével sajnos nem lesz egy csapásra vége a nehéz időknek, hosszú és nehéz felépülésre kell számítanunk.

Dr. Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője is komoly gazdasági visszaesésre számít. A magas élelmiszerárak, a covid, a háború széles körben komoly problémákat fog okozni, miközben Oroszország a rá kiszabott szankciókkal szemben elenállónak bizonyul: bár tapasztalható némi visszaesést ezek következtében, számos országban ennél jóval nagyobb problémát okozott például a pandémia. Az energiaszankciók tehát jobban károsítják Európát, mint Oroszországot – érdemes lenne hát megnézni, mely szankció működik és melyik nem, és a jövőben megfontoltabb, átgondoltabb döntéseket hozni.

Dr. Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője egyetértett az elhangzottakkal: a szankciók nem működnek, az orosz gazdaság nem omlott össze. Oroszország nemcsak Nyugat, de Kelet felé is nyitott, és sokkal inkább függ Kínától, mint az Európai Uniótól. Hozzátette, hogy véleménye szerint az Ukrajnában zajló háború hosszú távon komoly negatív hatásokat eredményez majd a magyar gazdaságban, ám a ránk vonatkozó pontos kimenetelét megbecsülni szinte lehetetlen.

Bartha Dániel, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) elnöke kijelentette, Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút. Ugyanakkor a közte és a nyugati világ között régóta húzódó ellentéteket tovább mélyíti vele – így várhatóan hosszú ideig nem tud majd helyreállni vele a kapcsolat. Közép-Európának sok kárt okozott és okoz majd ez a fegyveres konfliktus.

Mindannyian egyetértettek tehát abban, hogy a háború az elmúlt napok történései alapján is inkább az eszkaláció felé halad, hatásait még hosszú évekig érezni fogjuk.

Előmozdítható a zöld átmenet a háború idején

Shaun Riordan hozzászólásában rávilágított, 2007 óta egymást érik a válságok: pénzügyi válság, migráció, COVID, háború és a jövő sem kecsegtet azzal, hogy nyugodt évek előtt állunk. Éppen ezért az Európai Nemzetközi Tanulmányok Intézetének Diplomáciai és Kibertérrel foglalkozó tanszékének igazgatója szerint válságos környezetben szükséges meglépni a zöld fordulatot. 

Riordan mondataira reagálva Stefan Sipka elmondta, azért kell gyökeres változás ezen a téren, mert a klímaváltozás további válságok melegágya. Az Európai Politikai Központ politikai elemzője példaként említette a (klíma)migrációt. Szerinte ugyanakkor a mostani energiaválság hatékonyabban előmozdíthatja a megújuló és klímabarát energia szélesebb körű térnyerését.

Ehhez kapcsolódóan Emmet Penney kifejtette, most – a háború és szankciók árakra gyakorolt hatása következtében – az emberek maguk is rákényszerültek a takarékosságra. Mindazonáltal a Grid Brief főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy addig nem beszélhetünk zöld átmenetről, ameddig ezt csak Észak-Amerikában és Európában valósítjuk meg, de úgy, hogy ezek az országok a fejlődő országokba telepítenek szénbázisú erőműveket és környezetszennyező iparágakat.

Az MCC-ben működő Klímapolitikai Intézet igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy hátráltatja a folyamatot, hogy nem szakmai, hanem politikai és ideológiai alapon határozzák meg, mi minősül például zöld energiának és hogyan kell végrehajtani a zöld fordulatot. Litkei Máté elmondta, komoly vita van az Európai Unióban, hogy például az atomenergia klímabarát vagy zöld energiának minősül-e.

A Birminghami Egyetem kutatói munkatársa szerint a zöld átmenet, az új, megújuló energiára épülő erőművek szélesebb körű telepítése munkahelyeket is teremt, amely fontos szempont válság idején. A mostani krízis ugyanakkor arra világított rá, hogy a nyugati országok nem rendelkeznek azokkal az energiahordozókkal (gáz, szén) és nyersanyagokkal (urán, lítium), amelyek energia (legyen szó megújuló energiáról is) előállításához szükségesek. Ezeket importálni kell, így az országok kiszolgáltatottak lettek – emelte ki Dr. Gavin D. J. Harper.

Nézd meg a konferencia paneljeit ITT!