Olvasási idő: 6 perc

Ma már nem mondhatjuk, hogy egyetlen világhatalmi vezető létezik, mint ahogy az a 90-es években Amerikáról elmondható volt. Vannak gazdasági szegmensek, amikben vannak vezető országok, de ma már nem csak a GDP az, ami meghatározó ebben a kérdésben.

Kína gazdaságáról, oktatásáról, illetve vezető világhatalmi szerepéről beszélgettünk a miskolci MCC-ben Eric Hendriks holland szociológussal, aki Kína globális rendbe való integrációját kutatja, és jelenleg egy könyvön dolgozik, amely a kortárs kínai világfelfogásról szól. 

Vendégünk elmesélte, hogy évekig élt Pekingben, ahol többek között kínai önsegítő könyveket és önsegítő coach-okat (tanácsadókat, segítőket) tanulmányozott, erről írt könyvet is. A szociológus részletesen beszélt kutatásainak eredményéről. Elmondta, bár sokan azt gondolják, az önsegítő könyvek és a coach-ok Amerikában és Nyugat-Európában a legnépszerűbbek, de valójában Kína az, ahol ezek igazán kedveltek és elterjedtek. Ennek történelmi hagyományai is vannak, hiszen a kínai tanácsadás rendszere már évszázadokkal ezelőtt kialakult és népszerű volt. Kínai tartózkodása alatt Eric Hendriks azt is tanulmányozta, hogyan készülnek fel az ott élő diákok az amerikai egyetemekre, hogyan zajlik ez a több évig is eltartó folyamat.

Megtudtuk, külön segítők vannak, akiket a szülők felkérnek, készítsék fel a gyerekeiket az amerikai egyetemre, többek között arra, hogyan kell megírni jól egy esszét, vagy hogyan kell jól felelni a felvételi során feltett kérdésekre. Mivel Kínában sok gyerek van, nagyon nagy a verseny, és nehéz bejutni egy-egy jó egyetemre. Nagyon szorgalmasnak kell hozzá lennie az egyetemre készülőnek, és már a középiskolát is annak megfelelően kell kiválasztania, melyik intézményre szeretne menni. Bár a fiatalok legtöbbje otthon szeretne egy jó egyetemi képzést kapni, sokan választják a nyugati egyetemeket is. Az amerikai egyetemre készülők évekig „treníroznak” a későbbi, nyugati világban töltendő életükre, tanulják a nyelvet, ismerkednek a kultúrával. A szociológus azt is lemondta, a 20. század elején a kínai diákok tették ki a legnagyobb populációt a külföldiek közül az amerikai egyetemeken, de ma már inkább az indiai diákok állnak az első helyen, a kínaiak pedig inkább Nagy-Britanniát választják.

A kérdésre, hogy Kína átveheti-e az Egyesült Államoktól a gazdasági szuperhatalmat, Eric Hendriks azt válaszolta, fel kell tennünk a kérdést, van-e egyáltalán ma vezető világhatalom. Bár Amerika még mindig rendkívül fontos ország, de nincs meg az az általánosan elfogadott vezető szerepe, mint az 1990-es években, vagy a 2000-es évek elején volt.  Az amerikai cégek azért megőrizték vezető szerepüket, illetve az egyetemeik is vezető helyen állnak, de észre kell vennünk, hogy a világot most már nem a Fehérházból irányítják. Az amerikai társadalomnak, illetve kultúrának még mindig nagy a hatása, de például a mesterséges intelligencia terén már nincs egyértelmű vezető hatalom. Vannak olyan kínai cégek, amelyek már bizonyos területeken vezető pozíciót szereztek, és vannak bizonyos szegmensek, ipari területek, ahol már Kína előrébb tart, mint az USA, de más területeken viszont lemarad mögötte. Azt mondhatjuk tehát, ma már inkább területek vannak, amelyeken vannak vezető hatalmak, de nincs egy egységes világvezetői szerep. Sokszor a GDP-re fókuszálunk, és azt gondoljuk, ha Kínának nagyobb a GDP-je, akkor Kína átvette az USÁ-tól a vezető szerepet, de ez ma már nem így működik. Az viszont érezhető, hogy az amerikai társadalomban van egy félelem, hogy elveszíti vezető szerepét – azt, ami már igazából nincs is meg. 2014-15-től kezdve lett egyre erőteljesebb ez a félelem, amikor Kína GDP-adatai elkezdtek emelkedni, és egyes szektorokban a kínai eredmények túl is szárnyalták az USA teljesítményét.

Míg Kína a materiális javak birodalma – a műanyag lapátoktól a nagy sebességű vasútvonalakig mindent épít és exportál –, addig Amerika a képzelet felett uralkodik, a kulturális termékek, márkanevek, média, politikai értelmezések, bálványok és eszmék hatalmát használja. Kínának még mindig vannak hiányosságai a kommunikáció terén, még mindig csak az amerikai véleményt halljuk világszerte – emelte ki a szociológus. Európában élve azt akarjuk tudni, mit gondolnak egy adott kérdésről az amerikai demokraták vagy a konzervatívok, de nem halljuk Kína véleményét, mert még mindig nehezen tudják eljuttatni a saját üzeneteiket. Ennek persze vannak kulturális és nyelvi akadályai is. Bár Kína hatalmas ipari befolyással bír, de ha az ideológiát nézzük, vagy azt, hogy mennyire tudja befolyásolni a sajtót, akkor azt látjuk, nem igazán sikeres, vagy legalábbis az anyagi sikerihez képest nem igazán tud kiemelkedő lenni ezen a téren.

A beszélgetés során szó volt még Trump elnökről, a TikTokról és Eric Hendriks új könyvéről is, amelyben a kínai világfelfogásról ír.

A diskurzus után a Miskolci Egyetem Konfuciusz Intézete varázsolt igazi kínai hangulatot egy kis tea-ceremóniával, kínai zenével és dalokkal, illetve a hamarosan kezdődő kínai újév jegyében az intézet munkatársai újévi jókívánságokat írtak – vagy inkább festettek – a közönség részére.