Az MCC Brüsszel a görög filozófia és kultúra jelenünkre gyakorolt kiterjedt hatását vizsgálta szerdai kerekasztal-beszélgetése során. A brüszeli Liszt Intézetben tartott beszélgetés arra kereste a választ, hogy az az antik görög örökség, amelyet a nyugati civilizáció bölcsőjeként tartottak számon és egyszerre ünnepeltek a demokrácia és művészeti innovációk okán, miért áll ma mégis támadás alatt “Európa-központúságért” és “fehér felsőbbrendűségért”. A vita egyszerre közelítette meg a kérdést történelmi, filozófiai és művészeti oldalról.
A görögök modernitása
Frank Füredi professzor, az MCC Brüsszel főigazgatója nyitóbeszédében az ókori Görögországnak az európai kultúrára gyakorolt maradandó hatását: a szabadság, a demokrácia és a kockázatvállalás iránti szeretetét emelte ki. Felidézte a szalamiszi csatát, ahol egyszerű tengerészek győzték le a Perzsa Birodalmat, jól példázva a görög társadalom demokratikus voltát.
Dr. Deme Katalin (senior kutató, MCC Brüsszel) moderátor a görögök feltűnő modernségét hangsúlyozta, Németh László magyar költőt idézve: „A görög szellem inkább a futurizmust képviseli, mint a goethe-i klasszicizmust”. Úgy jellemezte örökségüket, mint a kreativitás, a játékosság, a hierarchia elleni lázadás és mindenekelőtt a demokrácia feltalálása – ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek 2500 évvel később is inspirálnak.
Oikofóbia és önmegvetés
Dr. Benedict Beckeld (író, filozófus) az ókori Görögországgal kapcsolatos kritikákat vitatta meg a teljes politikai spektrumot átfogóan. Elmondta, hogy az oikofóbia - a saját kultúrát lebecsülő, másokat dicsőítő tendencia - a baloldaltól származik, de ma már vannak olyan konzervatívok is, akik elutasítják a kirekesztőnek tartott „eurocentrizmust”. A filozófus ezzel szemben arra buzdította az európaiakat, hogy legyenek büszkék örökségükre.
Beckeld megjegyezte, hogy maguk a görögök is szembesültek a ma is ismerős kihívásokkal: az öngyűlölettel, a relativizmussal és a kulturális hanyatlással.
Filozófia a modern élethez
Dr. Alexander Meert (történész és filozófus) kiemelte a görög filozófia jelentőségét a mai válságok kezelésében. A modern ideológiákkal, például a marxizmussal ellentétben, amelyek abszolút igazságokra hivatkoznak, a görögök a racionális kutatás mellett egyensúlyra, mértékletességre és a metafizika iránti nyitottságra törekedtek. Hangsúlyozta az élethosszig tartó tanulás szerepét és figyelmeztetett az ellenállásra az olyan modern jelenségekkel szemben, mint a cenzúra és a „trigger warning” (“aktiváló figyelmeztés”), amelyek a történelem elferdítésének és éppenhogy a kritikus gondolkodás aláásásának kockázatával járnak.
A görög dráma öröksége
Dr. Maren Thom (senior kutató, MCC Brüsszel) azt vizsgálta, hogy a görög dráma hogyan alakítja továbbra is a történetmesélést. A dráma a katarzis révén formálja a személyiséget azáltal, hogy konfliktussal és traumával szembesíti a közönséget. Kritizálta azokat a kortárs kísérleteket, amelyek az érzelmi kihívásoktól való megóvást célozzák. A művészet szerinte biztonságos teret biztosít a nehézségek megtapasztalásához és a fejlődéshez.
A panelbeszélgetés során Beckeld megjegyezte azt a paradoxont, hogy a civilizációk gyakran saját sikerességük következményeként hanyatlanak. Meert a tudományos élet növekvő érzékenységéről elmélkedett, hangsúlyozva, hogy a modern elméletek ókorra vetítése eltorzítja a történelmi igazságot. Thom kiemelte, hogy a művészet és a dráma lehetővé teszi a traumákkal való biztonságos foglalkozást és megküzdést. Frank Füredi megjegyezte, hogy a görög vallás közösségi és rituális alapú volt, ami elősegítette a társadalmi kohéziót.
Maren Thom azzal zárta előadását, hogy
bár a görögök idegeneknek tűnhetnek, mégis megalapozták a politika, a kultúra és a kritikai gondolkodás nyelvezetét és mintáját, amely ma is formál bennünket.
