Képes-e Európa visszaszerezni cselekvőképességét? – Elindult az MCC Budapest Summit

A rendezvény középpontjában az a kérdés áll, hogy a Nyugat képes-e visszatérni egy realista, józanságon alapuló politikai gondolkodáshoz, és a szuverenitás megerősítésével újra cselekvőképes szereplővé válni a gyorsan átalakuló világrendben.

A Nyugat kihívásai és a demokratikus intézmények jövője

A csúcstalálkozót Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a konferencia célja a nyugati kultúra megőrzésének és megerősítésének támogatása. Beszédében egy bibliai példázatra utalva így fogalmazott: „Az okos ember sziklára építi a házát” – vagyis tartós jövőt csak szilárd alapokra lehet építeni.

A főigazgató arra is emlékeztetett, hogy az MCC közel három évtizedes szellemi munkája olyan alapokat teremtett, amelyekre az intézmény büszkén építhet. Hozzátette: Európa jövőjének alakításához hasonlóan stabil értékekre és közösségekre van szükség. Mint fogalmazott, sorsunk nem előre megírt tragédia, hanem a cselekvő polgárok közössége által formált történet.

A vitaindító előadást Matt Goodwin akadémikus, bestseller szerző és Nagy-Britannia egyik legismertebb politikai kommentátora tartotta, aki a nyugati demokráciák előtt álló kihívásokról beszélt. Előadásában kiemelte: a Nyugat megújulásának első lépése a problémák felismerése.

Goodwin szerint a migráció, az energiaválság és a demokratikus kontroll gyengülése alapvetően alakítja át Európa politikai rendszerét. Előadásában arra is kitért, hogy a politikai döntéshozatal egyre inkább kikerül a nemzeti intézmények kezéből, miközben a transznacionális szervezetek és bíróságok szerepe folyamatosan erősödik. A szakértő szerint a jelenlegi politikai és gazdasági elit sok esetben globális szereplőként tekint magára, nem pedig saját nemzetállamának képviselőjeként, ami tovább növeli a távolságot a választók és az intézmények között. A nemzet fogalmát Roger Scruton gondolatával érzékeltette: egy nemzet több mint útlevél – olyan közösség, amelyet közös kultúra és közös életmód tart össze.

Or Yissachar, a David Institute for Security Policy alapítója és vezető kutatója előadásában a Nyugat geopolitikai felelősségéről beszélt. Arra figyelmeztetett, hogy a szabadságot nemcsak megvédeni kell, hanem aktívan cselekedni is érte – különösen olyan fenyegetésekkel szemben, amelyek az egész civilizáció stabilitását veszélyeztetik. Hangsúlyozta: Izrael – hasonlóan Magyarországhoz – történelme során nem kapta készen a szabadságot, hanem meg kellett küzdenie érte, és ez a tapasztalat a társadalmi ellenálló képesség egyik forrása.

Nemzetközi rend, háború és Európa mozgástere

A csúcstalálkozó egyik kiemelt beszélgetése Európa geopolitikai dilemmáit állította a középpontba. Michael von der Schulenburg, az Európai Parlament képviselője és az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese Szalai Zoltánnal folytatott eszmecserét az ukrajnai háború következményeiről.

Schulenburg szerint a konfliktusok megértéséhez nem elegendő a felszínt vizsgálni: a mélyebb okokat kell feltárni. Úgy fogalmazott, Európának a fegyverkezés helyett elsősorban a béketeremtésre és a párbeszédre kellene összpontosítania, hiszen a háborúk legnagyobb vesztesei mindig a civilek.

A beszélgetés során szó esett a multipolárissá váló világrend kihívásairól is, valamint arról, hogy a kontinens jövője nagymértékben a béke helyreállításától függ.

I. panel: Szuverenitásunk védelmében – az autonómia megőrzése és együttműködés a nemzetközi szervezetekben

A csúcstalálkozó első panelbeszélgetése a nemzeti szuverenitás és a szupranacionális intézmények viszonyát állította a középpontba. A résztvevők az európai integráció jövőjéről, a hatáskörök átrendeződéséről és a demokratikus legitimáció kérdéséről cseréltek eszmét, valamint arról, miként lehet egyszerre megőrizni a nemzeti autonómiát és fenntartani az európai együttműködést.

A panel résztvevői között volt Bólya Boglárka, az Európai Unió szuverenista reformfolyamatának előmozdításáért felelős miniszteri biztos, Anthony Gilland, az MCC Brussels kabinetfőnöke, Anatol Lieven, a Quincy Institute for Responsible Statecraft Eurázsia-programjának igazgatója, valamint Nikolai Pavlov, az Identaria projekt vezetője.

Bólya Boglárka kiemelte: Magyarország az Európai Unió tagjaként képzeli el jövőjét, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az együttműködés a szerződések tiszteletben tartásán és az egyenlő nemzetállamok partnerségén alapuljon.

II. panel: A civilizáció védőbástyái – hit és család

A második panel a nyugati civilizáció kulturális és morális pilléreit vizsgálta. A résztvevők a hit, a család és a közösségek szerepéről beszéltek, valamint arról, hogy a demográfiai kihívások és a közösségek gyengülése milyen irányba formálhatja Európa jövőjét.

A panelbeszélgetésben Kiss-Kozma Georgina, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatóhelyettese, Ricardo Ruiz de la Serna, a Fundación Disenso tanulmányokért és kiadványokért felelős vezetője, Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Institute elnöke és társalapítója, Samuel Trizuljak, a Ladislav Hanus Fellowship igazgatótanácsának tagja és az MCC visiting fellow-ja, valamint Fenyves Krisztián, az MCC Jog és Társadalom Műhelyének kutatója vettek részt.

A beszélgetés során elhangzott: a csökkenő születésszám nem pusztán demográfiai jelenség, hanem Európa jövőjét meghatározó stratégiai kérdés. A családok támogatása és a közösségek megerősítése ezért kulcsfontosságú szerepet játszhat a kontinens jövőjének alakításában.

Folytatódik a Budapest Summit

Az MCC Budapest Summit első napján Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdések kerültek napirendre: többek között a demokratikus intézmények működése, a nemzetállami szuverenitás, a geopolitikai stabilitás és a demográfiai folyamatok.

A csúcstalálkozó második napjának programjában további nemzetközi előadók szerepelnek, köztük Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke, Mark Krikorian, a Center for Immigration Studies ügyvezető igazgatója, Philip Cunliffe, a University College London nemzetközi kapcsolatok docense és Samuel Furfari, az Université Libre de Bruxelles professzora.