Olvasási idő: 2 perc
Egy új, közös katonai-geopolitikai stratégiára van szükség Európában, hiszen egyre több olyan kihívás és fenyegetés éri a nyugati világot, benne az európai kontinenst, amire megfelelő válaszokat kell találni - hangzott el az MCC Budapest Lectures programsorozatának legutóbbi eseményén. A rendezvényen Janne Haaland Matlaryval, az Oslói Egyetem és a Védelmi Egyetem professzorával Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője beszélgetett.
Az előadáson elhangzott, hogy az aktuális kihívások közé tartozik a tömeges migráció, amelynek legújabb fejezete Lengyelország és Fehéroroszország határán játszódik. De továbbra is jelentős az Oroszország általi fenyegetettség mind a balti-, mind pedig az északi országok irányába. A probléma az, hogy az európai országok, néhány kivétellel nem rendelkeznek koherens katonai-geopolitikai stratégiéval, erre pedig nagy szükség lenne Janne Haaland Matlary szerint. A norvég szakember úgy látja: a nyugati világban hozzászoktunk ahhoz, hogy majd az Egyesült Államok „elvégzi a piszkos munkát”, de ez az elképzelés egyre inkább távolinak tűnik. „Európának saját mag kell megoldani a problémáit, legyen az geopolitikai vagy katonai jellegű. Ebben pedig a nemzetállamoknak különösen nagy szerepe lesz” - véli Matlary.
Elhangzott, hogy az eddiginél erőteljesebben és határozottabban kellene közös célokat megfogalmazni az EU-n és a NATO-n belül is, a tagállamoknak pedig jobban össze kellene hangolni képességeiket. Az Afganisztánból való kivonulás kapcsán a vendégelőadó megjegyezte: csupán kívülről nem lehet egy egész társadalmat megváltoztatni, ugyanakkor a nyugati társadalmaknak továbbra is feladata a demokratikus normák átadása más országoknak. „Ukrajnában is szeretnénk, ha demokrácia lenne, de ezért nem akarunk komolyabb kockázatokat vállalni” – tette hozzá Matlary.
A fiatalokhoz szólva elmondta: az 1990 után a nyugati világban született korosztály csak békeidőszakban élt, a biztonság természetes számukra, így nehezen tudják értelmezni a legújabb globális kihívásokat is.
A Budapest Lectures következő alkalmának témája ismét a terrorizmus és a radikalizáció lesz. Vendégünkkel, Simon Cottee kriminológussal, a University of Kent oktatójával többek között azt vizsgáljuk, milyen szerepe van az iszlamista ideológiának a dizshadista akciókban.
További információ: https://mcc.hu/esemeny/a-radikalizacio-osszetett-kerdesei
