Az Ifjúságkutató Intézet meghívására érkezett Magyarországra Katharine Birbalsingh oktatási reformer és a londoni Michaela Közösségi Iskola alapítója, aki az Egyesült Királyság legszigorúbb iskolaigazgatójaként vált közismertté. A legkülönbözőbb kulturális, etnikai és vallási hátterű diákokkal bíró iskolát rendkívül megosztó vélemények övezik, eredményességéhez azonban kétség sem férhet, hiszen az ország legjobb értékelését szerezte meg a legutóbbi hivatalos felmérésen, amely a gyerekek öt éven belüli fejlődését méri a brit oktatási intézményekben.
Az Ifjúságkutató Intézet budapesti eseményén Katharine Birbalsingh az oktatásról, a tanárok szerepéről és a Michaela Közösségi Iskoláról beszélgetett Prof. Dr. Halász Gáborral, a Tanuláskutató Intézet senior kutatásvezetőjével, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának emeritus professzorával, valamint Sullivan Ferenccel, az Ifjúságkutató Intézet kutatójával.
Az iskolarendszer problémái
A magát konzervatívnak valló igazgató ismert kritikusa az Egyesült Királyság iskoláit átszövő kifogások kultúrájának, az alacsony elvárásoknak és a tantermi káosznak. Véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az ország különböző pontjain eltérő minőségű az oktatás, így az egyes intézmények nehezen hasonlíthatóak össze egymással, hiszen a diákok összetétele is nagyon változó.
Katharine úgy látja, jelenleg nincs olyan tanítási módszer, amely széleskörben elfogadott lenne, emiatt pedig minden iskola és tanár úgy tanít, ahogyan azt jónak látja. A már bevált technikákat pedig aligha osztják meg egymással az intézmények. Problémásnak látja a túldokumentálást is, például különböző óratervek készítését, ami rengeteg időt vesz el a tanároktól és ezek sok esetben nem segítik magát a tanítást.
Michaela Közösségi Iskola
Ha megkérdezzük a Google keresőtől ki a világ legszigorúbb tanára vagy iskolaigazgatója, Katharine Birbalsingh neve bukkan fel elsőként. Magyarországon inkább alternatív iskolának nevezhető, Angliában állami fenntartású, konzervatív intézményként híresült el a hagyományos értékeket valló iskola. Mottójuk szerint a gyerekeknek legalább két dolgot el kell sajátítaniuk az iskolában:
- hogyan legyenek kedvesek másokkal és
- hogyan dolgozzanak keményen.
Magyarországon számunkra magától értetődő lehet, hogy az iskola vagy osztályterem falán egy címert, esetleg magyar zászlót találunk, az órákon előkerülnek a magyar hagyományok, zenék. Angliában azonban vitatottnak számít a Michaela Közösségi Iskola módszere, amely az intézmény külföldi származású diákjait is arra ösztönzi, hogy jobban ismerjék meg és kötődjenek az angol nemzethez.
Katharine szerint az oktatási intézmények egyik fő célja, hogy minden egyes diák készségeit, hasonló mértékben fejlesszék, például ne csak a három „legokosabb” diák tudja a választ a tanár kérdésére, hanem a többiek is ugyanúgy értsék a tananyagot. E látásmód miatt az iskolában híresen magas elvárások vannak a gyerekekkel szemben: nem engedik el senki kezét, akivel nehezebb, azzal többet foglalkoznak.
Büntetés az iskolában
Hazánkban általánosan alkalmazták a diákok megbüntetését, akár az órán, akár intézményi szinten, így sokunk a figyelmeztetők, intők, beírások, feketepontok bűvkörében nőtt fel. Ma már egyáltalán nem számít trendinek a büntetés eszköze a nevelés során, sőt a nyugati modell már nem szankcionál, de már ki sem igazít, így a felelősség megtanítása lehetetlenné válik. Habár teljesen normális, ha az órák alatt a diákok rosszalkodnak, feszegetik a határokat, azonban Katharine úgy látja, ezek a gyerekek is igénylik, hogy határokat szabjunk nekik, ha egy diák rosszul viselkedik, látnia kell, hogy ennek vannak következményei.
Az előadást követő panelbeszélgetés során a brit és magyar oktatás különbségeiről is szó esett, valamint arról, hogy tulajdonképpen kinek kell felelősséget vállalnia a diákokért.
A teljes beszélgetést elérhetővé tesszük az Ifjúságkutató Intézet YouTube csatornáján.
