Olvasási idő: 2 perc
2018. november 28-án tartottuk a Közép-Európa szakirány e féléves workshopját Vereckén innen és túl: Kereszttűzben a kárpátaljai magyarság címmel.
2018. november 28-án tartottuk a Közép-Európa szakirány e féléves workshopját Vereckén innen és túl: Kereszttűzben a kárpátaljai magyarság címmel. A beszélgetés meghívottjai dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont központvezetője, valamint dr. Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója voltak. A beszélgetés fókuszában a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének elemzése volt az elmérgesedő ukrán–magyar kapcsolatok fényében. Szó esett az új ukrán oktatási törvény hírhedt 7-es cikkelyéről, amelynek rendelkezése szerint ezentúl csak az óvodában és az alsó tagozaton tanulhatnak anyanyelvükön a kisebbségek, a felsőbb osztályokban az ukrán nyelv lesz a kötelező. A gyakorlati megvalósítással kapcsolatban dr. Ferenc Viktória elmondta, hogy az ukrán mint idegen nyelv oktatása gyenge lábakon áll a megfelelő létszámú és helyes módszertannal oktató tanárok hiánya miatt. Volt szó továbbá a kárpátaljai magyarságot ért egyéb jogsértésekről is, a kettős állampolgársággal rendelkezők listázásáról, a magyarellenes óriásplakátokról, valamint Orosz Ildikó, a kárpátaljai magyar főiskola elnökének meghurcoltatása is szóba került. Dr. Tálas Péter beszélt a kercsi incidensről, és a következményként bevezetett hadiállapotról is, amely Petro Porosenko elnök számára lehet kedvező a 2019-es ukrán választásokra készülve, hiszen rekordalacsony a támogatottsága, egy meghosszabbított hadiállapot pedig akár az elhalasztást eredményezheti. A kampányban egyébként az oroszellenesség és a nacionalizmus kapja a főszerepet. Konklúzió: Ukrajnában a kisebbségeket, köztük a magyarságot alacsonyabb rendű állampolgároknak tekintik, a 2019-es választásokig valószínűleg feszült marad a helyzet.
