Hová lesz a sokat hangsúlyozott identitás, amikor minden országban ugyanolyan éttermekben ehetjük ugyanazokat a burgereket, vagy ugyanazokban a ruházati üzletekben vásárolhatjuk meg ugyanazokat a farmernadrágokat? – tette fel a kérdés Gladden Pappin amerikai politológus a szombathelyi MCC képzési központban. A University of Dallas adjunktusa arra kereste a választ, hogy vajon még mindig a határtalan liberalizmusra vágyunk-e, illetve még mindig olyan csábító-e az a bizonyos amerikai álom.
Gladden Pappin előadásának első felében bemutatta, hogy a Szovjetunió felbomlását követően kialakult, alapvetően a liberalizmust hangsúlyozó világrend hogyan alakult olyanná, amilyennek a covid járvány, illetve az ukrán-orosz háború előtt láttuk.
Az 1990-es évektől kezdve a liberalizmus előretörése mindenhol tetten érhető volt. Az állampolgárok úgy érezték, hogy korlátaik alól fel kell magukat szabadítaniuk, identitásuk szabadságát hirdetve meg kell szabadulniuk a nemzeti történelem súlyától. A legradikálisabb elképzelések még a család akadályozó szerepéről is szóltak. Fontosabb érték lett az utazás, mint az otthon, ezáltal a nemzetek, a nemzetiség fontossága csökkent, kizárólag maga az ember vált meghatározóvá. A ’90-es években Amerika egyetlen szuperhatalomként testesítette meg a tökéletes mintát. Igyekeztünk mindenben követni az általa sugárzott szabadságot.
Az előadás második felében Gladden Pappin rávilágított, hogy az elmúlt 20 évben mi minden tette próbára ezt a kialakult világrendet. A 2001. szeptember 11-i események alapjaiban rengették meg Amerikát, és természetesen az egész világot. Mindenkit megdöbbentett a tény, hogy vannak olyanok, akik meghalni is képesek lennének azért, hogy gátat szabjanak a liberalizmusnak. Az afganisztáni és iraki hadműveletek következtében Amerika jócskán veszített népszerűségéből. Mindeközben Kína 2001-ben belépett a világgazdasági szervezetbe, s egyre nagyobb teret hódít magának. A koronavírus nem csak az egészségünket, hanem a gazdaságot is megtépázta. A szállítási útvonalak korlátozásai rákényszerítették az országokat, hogy visszatérjenek a hazai termékek népszerűsítésére, illetve a hazai termelés növelésére. Már nem volt mindegy, hogy az adott termék melyik országokon keresztül jut el a célállomásig. Az ukrán-orosz konfliktus következtésben is születtek olyan korlátorzások, melyek meghatározott termékek behozatalát/kivitelét érintették. Ilyen például az ikonikus McDonald’s tilalom Oroszországban.
Gladden Pappin szerint be kell látnunk, hogy ma már nem akar mindenki liberális lenni, észre kell vennünk, hogy a Facebook nem hozza össze a világot, igenis támaszkodnunk kell hagyományainkra, hagyományos értékeinkre.
