Olvasási idő: 2 perc
Japán gazdasági és társadalmi kihívásairól, az ország külpolitikájáról és az átalakuló világrendre adott válaszairól beszélgettünk Kei Hakata professzorral, akit Molnár Gábor, az MCC Egyetemi Programjának diákja kérdezett a miskolci MCC-ben.
Japán mindig is vezető pozíciót töltött be az indo-csendes-óceáni térségben, és napjainkban is igyekszik meghatározó szerepét megőrizni, főleg a külpolitikai kérdésekben – mondta el a tokiói Seikei Egyetem professzora. Japán egy „jogállamiságon alapuló nyitott és szabad nemzetközi rend” üzenetét szeretné közvetíteni nemcsak az indo-csendes-óceáni térség, de az egész világ felé.
A Kína és más tekintélyelvű államok által támasztott növekvő kihívásokkal szemben Japán a biztonság és stabilitás megteremtésének szükségességét hangsúlyozza. Napjainkban többek között olyan problémákkal kell szembenéznünk, mint a geopolitikai verseny, a klímaváltozás, vagy a tudományos és technológiai fejlődés hatása a nemzetekre, társadalmakra és egyénekre – hangsúlyozta a professzor. Mindezek mellett – tette hozzá – ahogy Kishida Fumio japán miniszterelnök is fogalmazott, hiányzik egy mindenki számára elfogadható irányadó nézőpont arról, milyen is legyen a nemzetközi rend. Ezt világosan megmutatta az egyes országoknak az orosz-ukrán háborúra adott eltérő reakciói.
Japán törekszik arra, hogy fokozza az indo-csendes-óceáni régió államainak konnektivitását, miközben tiszteletben tartja minden ország történelmi és kulturális sokszínűségét, valamint az "egyenlő partnerséget" a nemzetek között – mondta Kei Hakata. A professzor kifejtette, Japán egy olyan világrend megteremtését szorgalmazza, ahol a különböző nemzetek együtt élnek és együtt prosperálnak – a jogállamiság keretein belül –, anélkül, hogy geopolitikai versenyre kényszerülnének.
Kei Hakata professzor egyébként már 5. alkalommal jár hazánkban. Mint mondta, ő maga is nagyon tiszteli az országunkat, és úgy véli, a két ország is kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot ápol. A professzor több fórumon is kifejtette már pozitív véleményét Magyarország bevándorlási politikájával kapcsolatban is. Szerinte ebben is hasonló a gondolkodása a két nemzetnek, hiszen Japán sem szeretné a munkaerőhiányt illegális bevándorlókkal megoldani.
