Olvasási idő: 4 perc

A “Hiányzó startupok: Digitális szuperhatalommá válhat-e az EU?” című fórum arra a kérdésre kereste a választ, hogy mire van szüksége Európának az innováció felgyorsításához, és hogy az EU segíti vagy inkább hátráltatja-e az új technológiák elterjedését. Az EU hatalmas gazdasági és szabályozási ereje ellenére a digitális technológiák terén lemaradásban van. Az EU intézkedéseiben nem ösztönzi a dinamizmust és az innovációt. A digitális technológiák azonban minden bizonnyal kulcsfontosságúak Európa jövője szempontjából. Mi tartja vissza Európát? Többek között erre a kérdésre is kereste a választ Dr. Norman Lewis, a Futures-Diagnosis Ltd. ügyvezető igazgatója, aki világszerte elismert szakértője a technológiai innovációval és technológia- átvétellel kapcsolatos jövőbeli trendeknek, sokéves tapasztalattal rendelkezik a Szilícium-völgyben és az Egyesült Királyságban működő startup cégekkel való együttműködés területén.

A szakember kifejtette, hogy "az EU szabályozási „szuperhatalom” - az egységes piac méretéből és vonzerejéből adódóan képes egyoldalúan szabályozni a globális piacot -, de nem valódi digitális szuperhatalom, és nem is válhat azzá, ha a jelenlegi irányvonalat követi. A "Brüsszel-hatás" elfedi az EU digitális szuverenitásra való törekvésének gyengeségét: annak ellenére, hogy a világ legnagyobb GDP-jével büszkélkedhet, nem sikerült saját fejlesztésű technológiai óriásokat létrehoznia – emelte ki. Dr. Lewis arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ 30 legnagyobb technológiai cégéből mindössze kettő található az EU-ban. Az EU előtt álló feladat az, hogy valódi innovációs erővé váljon, és ne csupán játéktér legyen, hanem igazi szereplővé lépjen elő. Továbbá azt is megemlítette, hogy a befektetési és startup ökoszisztémák területe Európa digitális szuverenitásra irányuló törekvéseinek egyik legfőbb gyenge pontja.

Figyelemre méltó az is, hogy míg az Egyesült Államok gazdaságában 2020-ban 150 milliárd dollárnyi kockázati beruházás történt, addig az EU-ban ez 40 milliárd dollár volt. A globális kockázatitőke-befektetéseknek mindössze 13 százaléka irányul Európába. Az olyan kritikus területeken, mint a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok, a 100 legígéretesebb MI startup közül mindössze 5 székhelye van Európában.

Dr. Lewis azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak egyetlen startupokért felelős tisztviselője sincs, annak ellenére, hogy a Horizont Európa program következő hat évre szóló költségvetésében 13,5 milliárd eurót különített el a startup- és scaleup-támogatásra. Az induló vállalkozások előtt tornyosuló hatalmas bürokrácia, valamint az európai innovációs térben uralkodó elővigyázatos, kockázatkerülő kultúra megfojtja a vállalkozói szellemet, illetve az alulról jövő innovációs erőfeszítéseket – zárta beszédét a brit szakemeber.

Frank Füredi professzor, az MCC Brüsszel ügyvezető igazgatója szerint az EU jelenleg azt gondolja, hogy pusztán szabályozással megteremtheti az innovációt, de ez koránt sincs így. Az EU-nak és az uniós országoknak foglalkozniuk kell a beruházások krónikus hiányával, valamint a kockázatvállalás és az innováció körül kialakult félelemkultúrával – tette hozzá. Frank Füredi azt is hozzátette, hogy amíg nem foglalkoznak ezekkel az alapvető kérdésekkel, az EU továbbra is ki lesz szolgáltatva a máshol létrehozott innovációknak, beleértve a geopolitikai riválisok, például Kína által létrehozott innovációkat is".

Az MCC Brüsszel lehetőséget kíván nyújtani értelmiségiek és szakértők számára, hogy megvitassák és értékeljék az európai politikaalkotás koncepcionális és normatív helyzetét. Az MCC kiváló szakértői körére támaszkodva korunk politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális kérdéseinek sajátos megközelítésével igyekszik nemcsak megismertetni az európai politikai döntéshozókat, hanem hatást is gyakorolni rájuk. A központ kihívást jelentő és ösztönző környezetet kínál az ide látogató fiatal hallgatók számára, ahol megismerkedjenek a brüsszeli politikai és döntéshozatali folyamatokkal.

Az MCC Brüsszelről további információ: www.brussels.mcc.hu