Olvasási idő: 8 perc
Az MCC Téli Tábor második napja is bővelkedett szakmai eseményekben. A Magas-Tátrában összegyűlt diákok találkozhattak a magyar sajtó meghatározó szereplőivel, bepillantást nyerhettek a borászat és borkultúra világába, valamint részt vehettek egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésen a tehetséggondozásról a felsőoktatásban. A beszélgetés során felmerült a kérdés: van-e helye a politikai alapú értékítéletnek az egyetemeken? Emellett meghallgathatták Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke és Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója előadását is, amely a "Merre tart Magyarország, merre tart Európa?" témakörre fókuszált.
A magyar sajtó meghatározó szereplői vitáztak arról, milyen év vár ránk: politikai küzdelmekkel teli vagy valóban fantasztikus? Csuhaj Ildikó, az ATV főmunkatársa szerint mindig könnyebb negatív kampányt folytatni, mint pozitívat, és a bizalmat egyszerűbb lerombolni, mint felépíteni. Kacsóh Dániel, a Mandiner online főszerkesztő-helyettese úgy véli, hogy politikailag akár fantasztikus is lehet ez az év, de az emberek megélése dönti el, merre billen a mérleg, hiszen 2025 a politikai narratívák harcáról fog szólni. Megadja Gábor, a Századvég Politikatudományi Kutatóintézetének igazgatója Szent Ágostont idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy "a jó a rossz hiánya" – így ha idén kevesebb rossz történik, az már önmagában is haladás. Trump béketörekvései meghatározóak lehetnek a háború lezárásában, ami óriási változást hozna. Dull Szabolcs, az Index és a Telex korábbi főszerkesztője kiemelte, hogy fontos különbséget tenni a politika és a politikai kommunikáció között, mert utóbbi elvonhatja a figyelmet a valóban lényeges ügyekről. Egy dolog biztos: 2025 sorsdöntő év lesz – a kérdés az, hogyan fogják a választók megélni a változásokat!
A Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével kitüntetett borász, Gere Attila, Poros Gergellyel, az MCC budapesti regionális képviseletének vezetőjével beszélgetett a bortermelésről, kultúráról és karrierútjáról. Mesélt arról az időszakról, mikor a rendszerváltás után megnyíltak a határok: "Ekkor rendszeresen utaztunk Spanyolországba, Portugáliába. Ellestük a fortélyokat, majd hazahoztuk. Erre biztatom az MCC-s diákokat is. El kell kicsit menni, körül kell nézni, majd vissza kell jönni és Magyarországon kamatoztatni a megszerzett tudást." Az MCC-s diákoknak útravalóként a következő tanácsot adta: "Kuriózumot kell csinálni! Olyat, amit más nem. Ezzel lehet kitűnni Közép-Európában."
A második nap szakmai programjának egyik izgalmas panelbeszélgetésén Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszélgetett Jereb Botonddal, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Alkotmánypolitikai Műhely kutatójával. A diskurzus középpontjában az Európai Unión belüli kulturális különbségek és ezek hatása állt a politikai és jogi vitákra vonatkozóan. Navracsics Tibor rámutatott, hogy az Európai Unió tagállamai eltérő politikai és történelmi hagyományokkal rendelkeznek, ami miatt ugyanazon fogalmak különböző értelmezése gyakran vitákat generál. Kiemelte, hogy a jogállamiság fogalma különösen megosztó lehet: míg Nyugat-Európában inkább a bíróságok függetlenségére helyezik a hangsúlyt, addig Közép- és Kelet-Európában a demokratikusan megválasztott parlamentek szerepét tekintik meghatározónak. A 2015-ös migrációs válság kapcsán kiemelte, hogy az európai szolidaritás különböző formákat ölthet.
Magyarország álláspontja szerint a szolidaritás nem feltétlenül jelenti menekültek befogadását, hanem lehetőséget teremt a határvédelem megerősítésére, a kiinduló országok támogatására vagy az emberkereskedelem elleni fellépésre. A miniszter szerint ezek az eltérő megközelítések gyakran vezetnek konfliktusokhoz az EU-n belül. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az EU jövője folyamatos viták tárgya, de fennmaradása nem kérdőjelezhető meg. Rámutatott arra, hogy míg a történelem korábbi szakaszaiban az európai konfliktusok gyakran fegyveres összecsapásokhoz vezettek, ma ezek politikai és diplomáciai keretek között zajlanak. A miniszter kételkedik abban, hogy az EU egy egységes, központosított szuperállammá alakulhatna. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti identitások rendkívül erősek maradnak, és az eddigi folyamatok inkább egy decentralizáltabb irányba mutatnak. Szerinte a tagállamok érdekei sok esetben eltérnek, és ezek az eltérések meghatározóak lesznek az unió további fejlődésében. Az Európai Unió jövője vitákkal terhelt marad, de a tagállamok közötti kommunikáció fejlesztésével a közös európai gondolkodás egyre inkább formálódhat. Noha a kulturális és politikai különbségek fennmaradnak, a párbeszéd elősegítheti az együttműködést és a közös megoldások keresését a következő évtizedekben.
Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskola vezetője, Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese és Partos Bence, a Transzparens Újságírásért Alapítvány alapítója az MCC Téli Táborában a tehetséggondozásról a felsőoktatásban, valamint a politikai alapú értékítélet egyetemeken való helyéről tartott kerekasztal-beszélgetés során mélyebben is reflektált arra, hogy miért szükséges az MCC tehetséggondozásért folytatott munkája és mi áll a támadások mögött, amelyek mind a munkavállalókat, mind a képzésekben résztvevő hallgatókat érik. Szepesi Balázs így fogalmazott: „Az MCC a világ legszebb értelemben vett politikai projektje.” Azt is kiemelte, hogy azok, akik kritizálják az intézményt, valójában a saját megszokott, biztosnak tűnő pozícióikat féltik, mivel az MCC egy új alternatívát kínál, amely veszélyezteti a korábbi állapotokat. Lánczi Péter hangsúlyozta, hogy az MCC teljesítményorientált intézmény, és nem szégyellik ezt a hozzáállást: „Nincs miért szégyenkeznünk. Az olyan diákokat, akik átlagon felüli teljesítményt tesznek le az asztalra, nem érhetik atrocitások.” Az MCC mindig is arra törekedett, hogy segítse és támogassa a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokat. Partos Bence is kiemelte, hogy az MCC olyan értékeket képvisel, amelyek valóban követendő példát mutatnak a fiatal generáció számára: „Legyünk büszkék azokra az értékekre, melyeket képviselünk!” Az MCC nem csupán oktatást biztosít, hanem egy olyan értékrendet, amelyre a jövő társadalmának is szüksége van.
A nap zárásaként Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Téli Tábor második napján Orbán Balázst, az MCC kuratóriumának elnökét és a miniszterelnök politikai igazgatóját kérdezte a "Merre tart Magyarország, merre tart Európa?" témában.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy Magyarország stabil gazdasági alapokra építkezik, de a globális kihívások miatt folyamatos stratégiai alkalmazkodásra van szükség. A kormány célja, hogy hosszú távon fenntartható növekedési pályán tartsa az országot, amely nemcsak a társadalmi jólétet, hanem a versenyképességet is biztosítja.
A geopolitikai helyzet kapcsán kiemelte, hogy a magyar kormány számára kiemelten fontos a szuverenitás megőrzése és a regionális együttműködés erősítése. Szalai Zoltán hozzátette, hogy Donald Trump győzelmével az Egyesült Államok élére olyan elnök került, aki gyakran említi a magyar kormányt követendő példaként, ami nemzetközi szinten is ígéretes lehetőségeket nyithat meg hazánk számára.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy az oktatás és a tehetséggondozás kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a magyar fiatalok versenyképes tudást szerezzenek és sikeresen boldoguljanak a 21. század kihívásaival. Az MCC kiemelkedő szerepet vállal ezen célok elérésében, támogatva a jövő vezetőinek képzését és hozzájárulva a magyar szellemi élet gazdagodásához.
Magyarország előtt komoly kihívások állnak, de a jól átgondolt stratégia mentén ezek a kihívások lehetőségekké alakíthatók. Szalai Zoltán és Orbán Balázs szerint a stabil gazdasági fejlődés, a nemzeti érdekek érvényesítése és az oktatásba történő befektetés biztosíthatja az ország sikeres jövőjét.