Olvasási idő: 2 perc
A Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete 1991-ben alakult, az Év Sportolója-választás egyik különleges kezdeményezéseként. Az alapító 16 tagot több mint 127 ezer közönségszavazat alapján választották ki, és bár a tagság túlnyomó része olimpiai bajnok, az egyesület mindig is a sportolói értékek képviseletére törekedett. Az elmúlt 14 évben pódiumbeszélgetések keretében mutatták be ezeket az értékeket, az utóbbi években pedig az MCC-vel együttműködve járják az országot.
A kecskeméti esemény vendégei Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, a HMSE elnöke és dr. Faragó Tamás olimpiai, világ- és kétszeres Európa-bajnok vízilabdázó, Mester Edző, a Nemzet Sportolója voltak. Tímea története különösen inspiráló: sosem tartotta magát tehetségesnek, testnevelésből megbuktatták, többször eltanácsolták a sporttól, mégis kétszeres olimpiai bajnok vált belőle párbajtőrvívásban. „A szorgalom a legnagyobb erényem, és a kudarcaimból tanultam a legtöbbet.” Atlantai veresége után anyává vált, amiért sokan kritizálták, ám úgy érzi, a sport és a család nem zárják ki egymást – sőt, együtt tették teljessé az életét.
Dr. Faragó Tamás útja látszólag ellentétes volt – tehetséges vízilabdázóként már 16 évesen válogatott lett, és mindig is tudta: a világ legjobbja szeretne lenni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Isten adta tehetség felelősséggel jár – nem szabad veszni hagyni ezeket az energiákat. Mindig is a szép és nemes dolgok hajszolása ösztönözte. Kiemelte az önreflexió szerepét, és úgy véli: „A tehetség az, amikor valaki olyat tud, amit más nem – de a zseni olyat tud, amit más elképzelni sem képes.”
A beszélgetés egyik legemlékezetesebb gondolata az volt, hogy „a játék elemeit a játék közben tanulják meg” – vagyis a gyakorlás, az út, a tapasztalat formálja az embert és a sportolót egyaránt.
