Teltház fogadta Sayfo Omart, az MCC migrációkutató Intézetének vezető kutatóját, akivel azt boncolgattuk, vajon az iszlám a háború vagy a béke vallása-e. A kérdésre ugyan nem kaptunk egzakt választ, de sok újat megtudhattunk az iszlámról, az iszlamizmusról és a terrorizmusért is felelős radikális csoportokról.
A migráció és az Európát is sújtó terrorizmus kapcsán számos tévképzet terjed a nyilvánosságban az iszlámmal kapcsolatban – mondta a kutató. Hogy megértsük az iszlámot, ismernünk kell a történelmét is, amelynek kezdete egészen a 7. századig nyúlik vissza, amikor is Mohamed próféta hirdetni kezdte tanait és megalapította az iszlám nemzetet – az „umma”-t –, amely nem vérségi alapon, hanem vallási alapon szerveződött, és amely – mint azt a szakértő elmondta – valójában mindig csak egy álom maradt.
Mit hirdet az iszlám vallás? Törvényt vagy erkölcsöt?
Az iszlám a Föld második legtöbb hívet számláló vallása: a világon 1,7 milliárd, Európában pedig 25 millió muszlim él. Az iszlám ugyanúgy törvényvallás mint a judaizmus – mondta Sayfo Omar. A muszlim hívőnek Isten szavához való kapcsolata határozza meg, hogy helyesen cselekszik-e vagy sem. Az iszlám forrása kezdetben Mohamed volt, míg élt, az ő szava volt a mérvadó, halála után pedig a Korán lett az, amit a muszlimok Isten szavának tartottak. A Koránban minden és annak az ellenkezője is benne van – állítja a szakértő. Mohamed és a Korán mellett a harmadik jogforrás a közmegegyezés. Itt a szakértő példaként hozta fel, hogy ha felmerül például a kérdés, be szabad-e vetni a vegyi fegyvert, akkor a muszlimok válasza is az, hogy nem, mert ártatlanokat öl meg, de erre máris jön egy analógia, mely szerint Mohamed annak idején alkalmazta az akkori tömegfegyvert, a katapultot, így a vegyi fegyvert – mint mai tömegfegyvert – is be lehet vetni. A jogforrások közé a görög logika és a nagyon mélyen gyökerező helyi tradíciók is bekerültek, ilyen például a nők körülmetélése, amely barbár hagyományt egyes helyeken még ma sem tudnak kiirtani a vezetők.
Iszlám, iszlamizmus, politikai iszlám?
A szakértő tisztázta, mi is a különbség a három fogalom között, és pontosan mit is jelentenek, mert ezeket gyakran rosszul használják a közbeszédben. Az iszlám vallást, amelyet befolyásolnak a helyi kultúrák, nem helyes összetéveszteni a politikai ideológiával, az iszlamizmussal, amelynek gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza, egészen a mongol hódításig, ami véget vetett a bagdadi dicsfénynek. Fontos történelmi esemény volt a napóleoni háború is, amikor a franciák seregei megérkeztek Egyiptomba, ahol középkori technikával felfegyverkezett csapatokkal találkoztak, akiket nagyon könnyen leigázhattak. A vereségek okait kutatva az arab gondolkodók körében megfogalmazódott, a nemzet és a nemzettudat hiánya lehet az oka annak, hogy fejletlenebbek, mint a Nyugat, meg kell tehát teremteni az arab nemzetet, és vissza kell térni az útra, amit Mohameden keresztül Isten kijelölt a muszlimoknak. Ezek a gondolatok politikai mozgalmakká alakultak, mindenhol helyi arcot öltve, ilyen például Egyiptomban a „Muszlim testvérek” nevű mozgalom. Elsősorban azokon a területeken hódítottak leginkább ezek a vallási radikális nézetek, ahol nagy leszakadó rétegek vannak, ahol az állam nem képes ellátni azokat a feladatokat, amik az emberek életkörülményeit jobbá tennék, ilyenek például a klímaváltozás által legsújtottabb vidékek. Az emberek jótevőinek mutatják magukat ezek a radikális mozgalmak, amelyeknek a vezetői azonban nem egyházi, vallási személyek.
A kutató idézte Samuel Huntington amerikai politikatudóst, aki szerint világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai, azaz eljött a civilizációk harcának a kora. Huntington teóriáját erősítette, hogy elkezdődött az iszlamista csoportok felemelkedése, a Hezbollah, a Hamasz megalakulása, vagy a tálib kormány létrejötte Afganisztánban. Ami közös ezekben az iszlám szervezetekben, hogy valamennyi nemzeti alapon működik.
Bevándorlás és terrorizmus
Európában a 60-as években megnőtt a muszlimok száma, és a növekedéssel egyre nagyobb lett a bevándorlásellenesség. Nyugaton nincs ott a mecset, és nincs ott az imám, aki válaszolni tudna a hívek kérdéseire, ezért volt könnyű a muszlim mozgalmaknak megerősödniük, amelyek már nem csak etnikai alapon mobilizálnak, hanem vallási alapon is. Egyes muszlimok nyugaton az iszlám hangjaként pozicionálják magukat külföldön, az identitását vesztett – főleg a társadalom perifériáján élő – muszlim gyökerű fiataloknak egy része pedig nyitottá vált különböző radikális ideológiákra. Ezek terjedését nagyban segíti, hogy a modern világban már nem szükséges a fizikai közellét, az interneten keresztül is találhat közösséget magának egy muszlim fiatal akár egy másik országban is. Ahol azonban van egy erős államhatalom és van egy erős helyi identitás, ott nem veszélyesek a bevándorlók és ezek a radikális ideológiák.
Iszlám: a háború vagy béke vallása?
Igazából egyikre sem mondható egyértelmű igen vagy nem – állítja a szakértő. Az iszlám igazából annak a vallása, amire éppen igény van a társadalomban – teszi hozzá. Ha bőség van, akkor könnyű békésnek lenni, de amikor kiéleződnek a feszültségek, akkor az iszlám megmutatja az arcát – zárta előadását Sayfo Omar.
