Olvasási idő: 3 perc
1918 december 1. a magyar és a román történelem egyik legmeghatározóbb dátuma: a román nemzet számára Nagy-Románia megszületésének diadala, a magyarság számára Erdély elvesztésének tragédiája. Ez a nap mára mítosszá vált – örömünnep vagy gyásznap, de mindenekelőtt történelmi sorsforduló. Erről az összetett, ellentmondásos emlékezetről készített dokumentumfilmet Margittai Gábor író, újságíró és Major Anita dokumentumfilmes 2018-ban, az unió kimondásának centenáriumán.
A film születésének különleges körülményeit is megismerhette a kaposvári Mathias Corvinus Collegium (MCC) közönsége azon rendezvényen, ahol a film egy készítője, Margittai Gábor volt a vendég. Elmesélte, hogy a figyelmeztetések ellenére Gyulafehérvárra utaztak, hogy a román nemzeti ünnepen – egyedüli magyarként – forgassanak. A városban ilyenkor több ezer román ünneplő gyűlik össze, miközben az ott élő magyarok inkább elhagyják a települést, félve az ultranacionalista csoportok provokációitól. A filmesek azonban meglepően békés hangulatot tapasztaltak: nem kellett kokárdát viselniük, sem románul beszélniük, sőt, a jelenlétük sem váltott ki ellenséges reakciót.
A dokumentumfilm ugyanakkor nemcsak a gyulafehérvári ünnepség képeit rögzíti. Sokkal mélyebbre ás: történelmi oknyomozásra vállalkozik, hogy feltárja, mi vezetett Erdély Romániához csatolásához, milyen történelmi előzmények és nemzetközi folyamatok vezettek a gyulafehérvári nyilatkozatig, és milyen következményekkel járt mindez a magyarság számára az elmúlt száz évben.
„Tele vagyunk december 1-jén fájdalommal. Hogy tudtuk ezt elveszíteni? És itt mi, erdélyiek veszítettünk a legtöbbet.” - mondja Marton József, erdélyi teológusprofesszor, a filmben megszólaló szakértők egyike.
Az alkotás egyik fő erénye, hogy képes egyszerre több nézőpontot megjeleníteni, és így közelebb hozza a nézőhöz azt a bonyolult történelmi és társadalmi folyamatot, amely máig meghatározza a magyar-román kapcsolatokat. A film nemcsak múltat tár fel, hanem jelenkori dilemmákat is feszeget: például hogyan élnek ma a gyulafehérvári magyarok egy olyan városban, ahol Jean-Claude Juncker szerint az „egész Európai Unió született meg”?
A kaposvári vetítést követő beszélgetés során Margittai Gábor hangsúlyozta: céljuk a történelem árnyaltabb, összetettebb bemutatása és olyan párbeszéd elősegítése, amely hozzájárulhat a nemzeti múlt jobb megértéséhez és a kölcsönös tisztelet kialakulásához.
