Olvasási idő: 2 perc
A nemzetközi migráció sok szempontból megközelíthető társadalmi folyamat, mely az elmúlt években figyelmünk homlokterébe került, hiszen 2015-től kezdődően fokozatosan növekedett a hazánkra nehezedő migrációs nyomás. E migrációs folyamatokat vizsgálhatjuk politikai, társadalmi, szociológiai aspektusból, illetve földrajzi, történelmi megközelítésből is. Mi az oka, hogy a világ egyes régióiból milliók indulnak el a „teljes ismeretlenség” irányába? Melyek a legintenzívebb kibocsátó térségei a Földnek? Milyen társadalmi motivációk és gazdasági megfontolások állhatnak a migráció hátterében? Hogyan alakulhat a nemzetközi migrációs helyzet a következő évtizedekben? E kérdések mentén tárták fel a migrációs folyamatok tendenciáit a Migrációkutató Intézet munkatársai, Vargha Márk és Párducz Árpád szeptember 21-én a győri MCC-ben. A rendkívül aktuális téma sokakat megmozgatott, hiszen az előadás nagyszámú közönség jelenlétében zajlott le.
Bár az elmúlt évek során a Covid-19 pandémia, valamint az idén februárban kirobbant orosz-ukrán háború elterelte figyelmünket a nemzetközi migrációs nyomásról, azonban továbbra is milliók kelnek útra évente, akik jelentős része Európa felé veszi az irányt. A szakértők elmondták, hogy a fő kibocsátó térségek továbbra is a közel-keleti régió, valamint a Száhel-övezet, de „becsatlakozott” Egyiptom, Tunézia és 2021 augusztusa óta Afganisztán is. A migrációs folyosók között továbbra is dominál a nyugat-balkáni tranzitútvonal, amely több „forrásból” táplálkozva Görögország irányából zúdítja rá Közép-Európára a menekülők százezreit. Ezen az útvonalon is az embercsempészek törvénytelen módszerei és „gyűjtőakciói” teszik lehetővé, hogy a menekültek mindenüket odaadva eljussanak Magyarország és Horvátország déli határaihoz, hogy bebocsátásukat kérjék az Európai Unióba. E folyamat eredménye, hogy Szerbia Vajdaság tartományában több százezer menekült torlódott fel a bebocsátásra várva, akik semmilyen tartózkodási és letelepedési engedéllyel nem rendelkeznek. E vajdasági városokban (Szabadka, Újvidék, Kikinda) a helyzet odáig fokozódott, hogy a helyi hatóságok és a migrációs csoportok között egyre gyakoribbak az összecsapások és egyre intenzívebb a helyi lakosságra nehezedő nyomás. Az illegális embercsempészek mellett e folyamat fő okozói az ambivalens európai migrációs politika, az Európai Unióban érvényesülő eltérő álláspontok és érdekek.
Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. 2022. szeptember 26-án 17.00 órakor kerül sor a következő előadásra, melynek címe Kommunista egyházüldözés a Kárpát-medencében. Az előadó a Nemzeti Emlékezet Bizottság munkatársa, Arató György történész lesz.
