2010-hez képest jelentős mértékben nőtt a foglalkoztatási ráta, csökkent az eladósodottság, és emelkedett az életszínvonal – állítja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, aki miskolci előadásában azt is kiemelte, a magyar kormány konnektivitási stratégiája az egyetlen út ma az energiabiztonság megőrzéséhez.
Sebestyén Géza matematikus-közgazdász előadásában a magyar gazdaság helyzetét mutatta be statisztikai adatok tükrében, hangsúlyozva, hogy a téves információk helyett érdemes a számokat megvizsgálni. A közgazdász többféle szempont szerint vizsgálta Magyarország gazdasági helyzetét, és hasonlította össze más országokéval: többek között a bérek, a vásárlóerő, az életszínvonal, a foglalkoztatási arányok vagy az eladósodottság mértéke alapján.
Foglalkoztatás és bérek
A magyar munkaerőpiac az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg 2010 előtt a foglalkoztatási ráta 60% alatt volt, mára 80% fölé emelkedett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy öt fős családból ma már négyen dolgoznak, ami 33%-kal magasabb családi bevételt eredményez. A munkanélküliség jelentősen csökkent – aki ma Magyarországon dolgozni szeretne, talál munkát – állítja a szakember.
A bérek terén is látványos növekedés mutatkozik: 2020 és 2024 között 62-74%-kal emelkedtek a fizetések. Különösen fontos, hogy Magyarország keleti részén konvergencia volt tapasztalható, közeledtek a bérek a budapesti szinthez. 2021 és 2025 között a reálbérek is jelentősen nőttek – az átlagos magyar reálbér évről évre körülbelül 6%-kal emelkedett, míg sok országban éppen csökkent a bérek vásárlóértéke.
Ma körülbelül 5 millió ember dolgozik Magyarországon. Sebestyén Géza kiemelte: bár sokan kritizálják az alacsony minimálbért, a lényeg, hogy ma már ezek az emberek is dolgoznak, van munkájuk.
Vásárlóerő és életszínvonal
Az Eurostat AIC (Actual Individual Consumption – tényleges egyéni fogyasztás) mutatója alapján sokan azt állítják, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a vásárlóerő. Ez a mutató azonban torzít, hiszen figyelembe veszi a rezsiköltséget – amit mi a legolcsóbban kapunk Európában –, valamint a lakbérre fordított kiadásokat. Utóbbi azért alacsony, mert a magyarok többsége saját tulajdonú lakásban él, nem fizet bérleti díjat.
A közgazdász Dániáéval hasonlította össze a magyar életszínvonalat. Míg 2010-ben a dánok kétszer olyan jól éltek, mint a magyarok, ez az előny az elmúlt években jelentősen csökkent. Magyarország jobban vette az elmúlt évek válságait is – például a háborút –, mint a konfliktustól távol eső Dánia. A konvergencia nemcsak Dániához, hanem más országokhoz képest is megfigyelhető.
Az adóterhek csökkentése is hozzájárult a jólét növekedéséhez: míg 2010-ben az állam a munkavállalók fizetésének mintegy 60%-át vonta el, ma már csak 28%-át. A felmérések gyakran nem veszik figyelembe a kedvezőbb adókulcsokat és a különféle állami juttatásokat, mint a CSOK vagy az árstop.
Eladósodás és egyenlőtlenségek
2002 és 2010 között mind az állam, mind a lakosság jelentősen eladósodott. 2010 után azonban a lakosság visszafizette a hiteleket, a bérek vásárlóereje nőtt, és csökkent az államadósság is. A relatív szegénység tekintetében Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, a jövedelmi egyenlőtlenség terén pedig csak három ország van mögöttünk – a többi országban jóval nagyobb ez a különbség.
Konnektivitás és energiabiztonság
Sebestyén Géza hangsúlyozta a konnektivitás szerepét a gazdasági jóllétben. Az energiabiztonságnak elengedhetetlen feltétele, hogy Magyarország mind a keleti, mind a nyugati partnerekkel jó kapcsolatokat ápoljon. A közgazdász szerint ma a konnektivitás stratégiája az egyetlen értelmes stratégia.
