Felértékelődött a családdal töltött idő

A Magyar Ifjúság Kutatás 2020 keretében 12 ezer magyar fiatallal készítettek kérdőíves interjút 2020 végén, a pandémia második hullámának ideje alatt. Az évek óta rendszeres adatfelvétel során a fiatalok motivációit, véleményét kutatják a családalapítás, munkavállalás, szabadidős tevékenység, közéleti aktivitás témakörében. A nagymintás ifjúságkutatás olyan átfogó képet nyújt, amelynek segítségével megismerhető a magyar 15-29 éves korosztály és segíti a szakembereket, döntéshozókat a fiatalok jobb megismerésében és kiszolgálásában. „Az ifjúság kutatása alapvetően nagyon izgalmas terület, hiszen olyan mintha a jövőt kutatnánk, megmutatja, milyen irányba is tart az ország.” – fogalmazott dr. Székely Levente szociológus, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója a kutatási eredményekről.

Az elmúlt évekhez képest jól megfigyelhető, hogy milyen trendek és irányzatok hatnak a fiatalokra, a legfrissebb adatokból például kiderül, hogy annak ellenére, hogy a 15-29 éves korosztály nagy része (73%) egyedülálló, idővel szeretne házasságot kötni, gyermeket vállalni. Kevésbé félnek a munkanélküliségtől és a kiszámíthatatlan jövőtől, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt, nagy részük, 55%-uk, az idősebb korosztály 80%-a pedig már dolgozik is valahol. Érdekes megállapítás azonban, hogy a fiatalok legnagyobb félelme, a baráti, ifjúsági közösségek hiánya. Míg ez évekkel korábban nem, a legutolsó felmérés során hangsúlyosan megjelent. Vélhetően a koronavírus-járvány következtében hozott korlátozó intézkedések, vélhetően a digitalizált világ mutatott rá a fiatalok elmagányosodására. A koronavírus-járvány kapcsán felértékelődött a családdal töltött idő fontossága is. A megkérdezett fiatalok nagy részének válaszaiból kiderül, hogy van igényük a társas kapcsolatokra, értékelik is azokat, éppen emiatt élik meg negatívumként azok hiányát, főleg a saját korosztályukban. – foglalta össze a kutatás eredményeit dr. Székely Levente.

A digitális felületek térnyeréséről dr. Guld Ádám médiakutató úgy fogalmazott, hogy „A digitalizációnak számos pozitív hatása van, látjuk, hogy az oktatás területén milyen gyorsan, milyen jelentős előrelépések történtek a COVID idején. Az internet és az online média jelentősen átalakította a fiatalok fogyasztási szokásait és közéleti aktivitását: olyan globális, nemzetközi témák és társadalmi problémák foglalkoztatják őket, mint a klímavédelem, a különböző emberi jogi mozgalmak (Black Lives Matter, LMBTQ stb.), amelyek korábban nem érdekelték őket. Bár sokszor azt tapasztaljuk, hogy a közösségi média témákat és performanszokat az aktuális divat vagy trend diktálja, a covid és azok a témák, amelyek a fiatalokat közvetlenül érintik és a saját bőrükön tapasztalják meg hatásaikat ezeken a platformokon is aktivitásra sarkallják ezt a generációt.”