Olvasási idő: 4 perc

A Nyugat történelme és öröksége ellen indított kulturális támadás egyre fokozódó jelenlét mellett, egyre húsba vágóbban avatkozik be a mindennapi életünkbe. Ennek színtereit és aspektusait vitatták meg a szélesebb körben, Európa vezető gondolkodóit összehozva a brüsszeli MCC szervezésében szerdán. Az intellektuális fórumot reggeltől-estig telt házas érdeklődés kísérte a brüsszeli Solvay Könyvtár történelmi falai között.

A „Háború a múlt ellen: harc a történelmünkért” című konferencia az elnevezését Frank Füredi könyve után kapta, és nemzetközi kutatókkal és gondolkodókkal három panelben dolgozta fel annak témáját. A résztvevők kitértek azokra a növekvő társadalmi feszültségekre, amelyeket a történelmi revizionizmus, az identitáspolitika új irányai, és a Nyugat kulturális eredményeinek eltörlése keltenek napjainkban.

Deme Katalin (senior kutató, MCC Brüsszel) menyitójában úgy írta le a napjainkban kibontakozó kulturális konfliktushelyzetet – a dekolonizációs törekvésekkel és szobordöntésekkel – mint, ami a Nyugat civilizációs örökségének lebontására irányuló a nagy terv része. Kihangsúlyozta, hogy míg ezek a csaták olyan problémákra fókuszálnak, mint a gender- és fajelméletek, addig a háttérben, versengő történelmi nézetek húzódnak meg.

Deme úgy véli, az MCC Brüsszel ezeknek az erőfeszítéseknek a megállításában, az értékek megőrzésének védelmében vállal úttörő szerepet.

Felhívta a figyelmet a Solvay Könyvtár szimbolikus jelentőségére, amely híven tükrözi Belgium keveredését a nemzeti hagyományok és a kozmopolitizmus terén, ideális helyszínül szolgálva az ehhez kapcsolódó párbeszédnek.

Nyitóbeszédében professzor Frank Füredi, az MCC Brüsszel ügyvezető igazgatója, a The War Against the Past c. könyv szerzője úgy érvelt, hogy napjaink kulturális háborújának középpontjában a történelem újraírása áll. Figyelmeztetett, hogy a nyugat történelmét a modern identitáspolitika formálói szándékosan megfosztják a hatalmától és tekintélyétől a történelmi szereplők újraértelmezésén keresztül.

Füredi kritizálta a „sérelem régészetet”, ahol a múltat úgy torzítják el, hogy az a kortárs menetrendekhez illeszkedjen; példaként említve Chauser Canterbury meséjét. Kiemelte a nyelv kontrollját, mint a jelen társadalmi nézeteit átformáló taktikát.

Füredi fő aggodalma a fiatal generációk eltávolítása az örökségüktől, amely identitásválsághoz vezet. Ennek a csatának az elvesztése, magának a civilizációnak az elvesztését jelenti – véli a szociológus.

A panelek az alábbi témákat ölelték fel:

  • Csata Európa történelméért: kelet vs. nyugat
  • Háború a Nyugat történelméért?
  • Bűntudatra nevelés: történelemháborúk és oktatás

A panelbeszélgetések előadói egyetértettek abban, hogy a modern oktatás egyre inkább az ideológiák csataterévé válik. A változtatásra tett javaslatok között szerepelt a viták promotálása, elősegítve a kritikai elköteleződést a történelem iránt, továbbá az elmozdulás a politikai hatalmak által rárakott narratíváktól. Felhívták a figyelmet, hogy a történelem politizálódása elnyomja a kiegyensúlyozott oktatást, továbbá nyílt és sokoldalú vitákat sürgettek az egyoldalú és utólagosan ráerőltetett nézetekkel szemben.

Zárszavában Frank Füredi kihangsúlyozta a történelem komolyanvételét és a bekapcsolódást az oktatásért vívott kulturális háborúba. Új, intellektuális intézmények alapításra hívott fel, amelyek megkérdőjelezik az eluralkodó narratívákat és helyreállítják az egyensúlyt, egyúttal arra bátorítja a történészeket és oktatás alakítóit, hogy egyesített erőkkel védekezzenek a kiegyensúlyozott és szigorú történelemoktatás megőrzése érdekében.

A konferencia minden előadása és panelbeszélgetése visszanézhető az MCC Brüsszel Youtube csatornáján.

A legkiemelkedőbb gondolatokat a szervezet X (Twitter) oldalán is megtalálják.

A konferencia programjáról és előadóiról itt tájékozódhatnak.