„A rajongó sokszor emberfelettinek lát engem, de én nem vagyok az. Én is egy ember vagyok, és azért is szeretem a film címét, mert ez az egész életem – mondta el a Miskolci Művészetek Házában tartott filmvetítést követő pódiumbeszélgetésen Ákos, akit – és persze a film alkotóit is – teltház és hatalmas szeretet fogadott. Vendégeinket – Hábermann Jenő producert, Kriskó László rendezőt és a főszereplőt, Ákost – Gór Nagy Miklós, az MCC nevelésért és közösségfejlesztésért felelős igazgatója kérdezte.
Az „Ember maradj – Az Ákos-sztori. Eddig.” című portréfilm Kovács Ákos több évtizedes sikerének színfalai mögé enged bepillantást, az örömök, sikerek és a személyes küzdelmek világába. A filmben megszólalnak a zenésztársak, barátok, családtagok, pályatársak, és Ákos is megnyílik – talán minden korábbinál őszintébben. A hozzá köthető legnépszerűbb slágerek segítségével a film visszavisz a kezdetekhez, mesél az egykori sztárzenekar, a Bonanza Banzai berobbanásáról és feloszlásáról, végigvisz a szólópálya állomásain, és megmutatja azt is, hol tart ma az alkotó és a magánember.
Vendégeink szeretettel beszéltek a film elkészítéséről, és érezhető volt, ez mindannyiuk életében egy fontos mérföldkő volt.
A producer, Hábermann Jenő
„A filmkészítés olyan, mint egy expedíció: az ember kijelöl egy meghódítandó területet, társakat gyűjt, és tapasztalatot szerez” – vallja a film producere.
A kérdésre, hogy miért éppen Ákost választotta filmtémának, a producer azt felelte: „lebilincselt Ákos műveltsége már akkor, amikor készítettük vele az első – Magunk maradtunk című – kisjátékfilmjét. Ákos több száz verset tud, novelláiban Szabó Magda-magasságok vannak benne, de a filmművészetbeli tudása is nagyon nagy. Emellett egy szociálisan nagyon érzékeny pasiról van szó” – tette hozzá mosolyogva, és azt is kiemelte, nagyon tetszett neki, hogy Ákos hihetetlen szakmai alázattal állt a film készítőihez.
A rendező, Kriskó László
A film rendezője szerint egy filmnél mindig az apró részletekben rejlik a titok, az a döntő, amikor elkezdődik a vágás, aminek során minden megváltozhat. Mint kiderült, itt minden „átszerkesztődött”, a vágás során, hónapokon keresztül percenként változott meg minden, „mint egy üstben, amikor minden kiforrja magát, és minden összeáll egy egységgé”.
„Az utolsó napokban kezdtem megnyugodni, mert akkor kezdett úgy kinézni a film, ahogy elképzeltem” – mondta a rendező.
Sokszor meg kellett várni a megfelelő pillanatot, hiszen nagyon személyes témákról esett szó: ilyen volt az egyik legszebb jelenet, amikor Ákos a felesége megismeréséről mesélt a rendezőnek.
A főszereplő, Ákos
„Úgy érzem, én dalszerzőként a dalaimban mindig kitárulkozom, de ennél a filmnél sokan mondták, hogy nagyon őszintének tűnök. Azt gondolom, nyitott könyv az életem, de Laci (Kriskó László) nagyon jó pszichológus volt és jó szerkesztő. Az, hogy korábban nem találkoztunk, egy frissességet adott a filmek.
Először ellenkeztem, úgy gondoltam, ez még egy formálódó életút, korainak gondoltam a filmet. Tudtam, hogy támadások fogják érni, bár ezt már megszoktam. A közönség reakcióiból viszont azt olvasom ki, hogy jó döntés volt. Olyan szép visszajelzéseket kaptam a filmmel kapcsolatban, amilyeneket talán sohasem. A filmben olyan sarokpontok vannak, amik a nézők
életében is benne van, mint például a születés vagy a szerelem. A film azokról is szól tehát, akik nézik.
Talán nem véletlen a film címe sem: Ember maradj. A rajongók sokszor „feldíszítik” a szereplőt, mint a karácsonyfát, és fontos a közönség szeretete, mert akkor tudunk nőni, de én tényleg ember szeretnék lenni. Én ott voltam sok ember életében sorsfordító percekben, de én attól még ember vagyok.
Aki a színpadra felmegy, az hatni akar az emberekre. A közönség azért jön egy koncertre, egy előadásra, hogy válaszokat kapjon. Azt szeretem, ha sikerül embereket bekapcsolni a saját sorsukba, és ha együtt jövünk rá dolgokra. Azért megyünk közönségtalálkozókra is, hogy egymás szemébe tudjunk nézni.”
