Olvasási idő: 3 perc
Az indo-csendes óceáni térség legnagyobb kihívásai közé tartoznak többek között a tengeri és szárazföldi területi viták, a szürkezóna-taktikákhoz kapcsolódó biztonsági aggályok, de a demográfia problémák, az éghajlatváltozás, a kalózkodás, valamint az illegális és szabályozatlan halászat is – mondta Stephen R. Nagy tokiói professzor a miskolci MCC-ben. Vendégünket Sipos Máté EP-s diákunk kérdezte.
A beszélgetés során a magyar édesapával rendelkező, ma Japánban élő professzor többek között arról beszélt, milyen szerepet játszik az indo-csendes-óceáni térség a globális kereskedelemben és gazdasági kapcsolatokban, és arra is kitért, hogy a régió biztonsági kihívásai, a demográfiai kérdés, illetve az egyre fokozódó amerikai-kínai verseny hogyan alakítja ennek a régiónak a fejlődését. Az indo-csendes óceáni térség egy heterogén terület, ahol nagyon sok eltérés van a politikai rendszerekben, a fejlettségi szintekben, a vallásokban egyaránt – mondta a professzor.
Egy rövid történelmi visszatekintés során Stephen R. Nagy beszélt a térség országainak eltérő fejlődésről. Japán a 19. századtól kezdve modernizálta gazdaságát, míg más országok, például India, lassabban nyitottak a világ felé, és elsősorban a védelemre összpontosítottak, ahelyett, hogy a kapcsolatok építésére és a gazdaság fejlesztésre koncentráltak volna. Egészen a 2010-es évekig Japán volt a legjelentősebb országa a térségnek, ezt követően viszont Kína hatalmas fejlődésen ment át, és átvette a vezető szerepet.
A beszélgetés során a professzor kitért a térség geopolitikai helyzetére, illetve a régió országainak egymáshoz fűződő kapcsolataira is. Az Indonézia és Kína közötti kapcsolatok, valamint a BRICS országok együttműködése is szóba került. A 2009-ben Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított szövetség mára már egy összetartó geopolitikai tömbbé formálódott, és a G7 blokk geopolitikai riválisának tekinthető.
Stephen R. Nagy professzor hangsúlyozta a Dél-Kelet-Ázsiai országok közötti együttműködés fontosságát, valamint a térség sokszínűségét és a politikai rendszerek közötti eltéréseket. Szóba került az "Egy övezet, egy út", azaz az „Új Selyemút” kezdeményezés is, amelynek kapcsán a professzor kiemelte Kína ambícióit, hogy infrastruktúrát építsen ki a térségben, és beszélt arról is, hogy ez miként befolyásolja a regionális stabilitást.
A beszélgetés végén a jövőbeli lehetőségekről, az USA politikai stratégiájának változásairól és a globális kereskedelem alakulásáról is szó esett, és a professzor kiemelte, hogy a geopolitikai helyzet folyamatosan változik, és ennek megfelelően a különböző országok közötti kapcsolatok dinamikája is fejlődésen megy keresztül.
