Olvasási idő: 4 perc
Kötetlen beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót tartottunk Miskolcon és Budapesten a világhírű Dr. Bjorn Lomborg, a Consensus Center alapító elnökének részvételével, akinek bestseller könyvét (False Alarm) az MCC Press jelentette meg magyar nyelven (Téves riasztás). Lomborgot korábban a Time Magazin, a Guardian, a World Economic Forum és a Foreign Policy and Prospects is a legfigyelemreméltóbb, legbefolyásosabb környezeti gondolkodók közé sorolta.
A dán Bjorn Lomborg végzettsége szerint politológus, mégis a statisztika és a gazdasági modellezés területén vált híressé. Több mint 20 éve tanulmányozza a klímaváltozást. Szerinte az ember jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozás következményeinek felerősödéséhez, ez kétségtelen, de a probléma megoldására is egyedül az emberiség képes. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem biztos, hogy jók az eszközeink.
Lomborg álláspontja szerint a világszerte alkalmazott klímastratégiák nem hatékonyak, sőt egyenesen tévesek. Amikor a klímaváltozás költségét kalkuláljuk, rendszerint a káros klímakövetkezmények finanszírozásának kérdésével foglalkozunk, és kevésbé vesszük figyelembe az emberi alkalmazkodóképességet és a szigorú klímapolitikák megvalósításának magas árát, ami félrevezető. Szerinte a klímavédelemben is az ésszerűségre lenne szükség.
Adatelemzései és modellszámításai szerint az éghajlatváltozás nem hoz olyan apokaliptikus változásokat az életünkben, mint azt a média, a politikusok és a zöld mozgalmak sugallják. Ez utóbbi szereplőknek a helyzet dramatizálása az érdekük, az ökokatasztrófa hangsúlyozásával könnyebben meg tudják szólítani az embereket, jobban magukra tudják irányítani a figyelmet, mint a helyes ökológiai megoldások, jó gyakorlatok bemutatásával.
A környezeti szakértő álláspontja szerint a klímaváltozásra fordítandó forrásokat rosszul osztjuk el. Irreálisan sok pénzt költünk például az időjárásfüggő megújulókra, miközben ezek nem szavatolják jelenleg az ellátásbiztonságot és a világ energiatermelésének is rendkívül kis hányadát adják. A jelenleg Bill Gates-szel is együtt dolgozó Lomborg úgy véli, a Microsoft vezér negyedik generációs nátrium alapú atomerőműveire és a hasonló nukleáris innovációkra méltánytalanul kevés figyelmet szentelünk.
Lomborg szerint az oktatásra, a zöld innovációra és az életszínvonal növelésére kellene több pénzt adnunk. A szegénység egyértelműen növeli az éghajlatváltozásnak való kitettséget, a jólét és a technikai fejlettség viszont ellenállóbbá teszi a társadalmakat. A zöld innovációk befogadására és elterjesztésére is jóval nagyobb az esély a jóléti társadalmakban. A lakosság és az üzleti világ is ott fogékony a környezetvédelemre, ahol a működéséhez szükséges alapvető körülmények már biztosítottak. Ahol háború dúl, nélkülözés üti fel a fejét, vagy nincs hozzáférés az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a közlekedés, a közbiztonság, az egészségügy vagy a társadalombiztosítás, az emberek nem fognak foglalkozni környezet kérdésekkel. Az évszázad első felében még közel félmillióan haltak meg extrém időjárási események és ökológiai katasztrófák következtében. Miközben a klímaváltozást ma sokkal súlyosabb problémának gondoljuk, a klímaokokból elhunytak száma jelenleg a tízezres nagyságrendet éri el. A pozitív változás oka az emberiség fejlődése, ezáltal ellenállóképességének növekedése.
Ilyen és ehhez hasonló témák is szóba kerültek az MCC és a Klímapolitikai Intézet által szervezett, kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött, exkluzív könyvbemutatón, amelyekre március 16-án Miskolcon és 17-én Budapesten került sor. A könyvről való beszélgetések során – Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatójának moderálása mellett - Calum T. Nicholson és Huubertus Ruël, az MCC vendégoktatói is megosztották gondolataikat a közönséggel.
