Olvasási idő: 2 perc
„Nem a gyerekkel, a dopaminnal harcolunk” – figyelmeztetett Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő debreceni előadásán, ahol a digitális világ agyunkra gyakorolt hatásairól beszélt. Az okostelefon és a közösségi média nemcsak időrabló, hanem a fiatalok mentális egészségének egyik legfőbb veszélyforrása.
A digitális platformok pszichológusok és viselkedéskutatók által tökéletesített rendszerek, amelyeknek egyetlen céljuk van: minél tovább a képernyő előtt tartani a felhasználót. A hirdetések dollármilliárdokat érnek, a „fizetőeszköz” pedig a figyelmünk. Minél több időt töltünk egy alkalmazásban, annál több adatot gyűjtenek rólunk, annál jobban személyre szabják a tartalmakat, és annál inkább beszippantanak.
Pöltl szerint a közösségi média egy jól kiszámított dopaminadagoló gépezet: a görgetés, a lájkok és az értesítések kiszámíthatatlan, időszakos jutalmazása függővé teszi az agyat, éppen úgy, mint egy játékgép. Az a fiatal, aki napi 6-9 órát tölt képernyő előtt, szinte folyamatosan magas dopaminszinten működik, és amikor a telefon eltűnik, jön az ingerhiány, az unalom, a szorongás, a depresszió.
A probléma nem csak az, hogy mit néz a gyerek a telefonján, hanem az is, hogy ezalatt nem alszik, nem sportol, nem beszélget, nem tanul. Az alvás hiánya miatt az idegrendszere nem fejlődik megfelelően, a személyes kapcsolatok elmaradásával gyengülnek a szociális készségei, a mozgásszegény életmód pedig az egészségi állapotára is hatással van.
A kérdés nem az, hogy használjuk-e az okostelefont, hanem hogy ki irányít kit – mi a telefont, vagy a telefon minket.