Várakozáson felüli érdeklődés mellett zajlott az Ifjúságkutató Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem által rendezett „Clout Culture: Ifjúsági kultúrák a változó társadalmakban” című konferencia az MCC Scrutonban szeptember 7-8-án. A kétnapos rendezvényt Gyulavári Tamás, a BCE Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet vezetője nyitotta, aki kiemelte a konferencia jövőbemutató fókuszát, méltatta a fiatal szakemberek teljesítményét és bátor kezdeményezésre bíztatta őket.
A konferencia kezdő beszélgetésén Böszörményi-Nagy Gergely (a Design Terminal vezetője, a Brain Bar alapítója) Szakos Enikő, a Könyvszalon alapítójának kérdéseire válaszolt, mint olvasó és mint író. NONKONFORM című könyvével kapcsolatban elhangzott, hogy számára annak megírása a mainstream gondolatokkal való szembenállásának kifejezése, hiszen valamennyi valaha volt szerzőnek a könyvírás egyfajta lázadás, mindig valamilyen fennálló tökéletlenség ellen szólnak. A digitális és a nyomtatott könyvek használatának különbségeiről is beszélt, s az agyunk, valamint problémamegoldó képességünk fejlesztése érdekében egyértelműen az analóg olvasást ajánlja.
A délután második panelbeszélgetésének résztvevői a kultúrafogyasztás kapcsán többek között a generációs és társadalmi rétegek közötti szakadékról, a koronavírus-járvány hatásairól és a különféle kultúrák hídszerepéről beszélgettek Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója moderálásában.
Benczes Réka egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének vezetője a kultúrakutatás és a rokon diszciplínák – így a nyelvészet, a kommunikációtudomány, az antropológia, a szociológia és a pszichológia – összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: mivel a minket körülvevő valóságot nyelvi eszközökkel alkotjuk meg, ezért a kultúra esetében is fontos a nyitott és proaktív, ugyanakkor az adott kultúra sajátosságaira érzékeny kommunikáció.
Alexandra Solea kulturális menedzser, a római Rome Business School és a bukaresti Nemzeti Zenetudományi Egyetem oktatója hangsúlyozta: a kultúra, a művelődés nem lehet öncélú, sőt, sok esetben a társadalmi felemelkedés ösztönzője tud lenni, ezért kulcskérdés, hogy iskoláskortól időskorig elérhető legyen az érdeklődők számára. Ehhez a konzervatív értékek és az innovatív, nyitott kommunikációs technikák közötti egyensúly megtalálása szükséges.
Szálka Zsuzsanna, a Magyar Zene Háza szakmai koordinációs igazgatóhelyettese azt hangoztatta: az intézmény különösen odafigyel arra, hogy repertoárjában a különböző kultúrák és műfajok széles választéka képviseltetve legyen. Ugyanez igaz a különböző zenei események formáira is, hiszen a hagyományos koncertek mellett online előadásokkal, koncertbeszélgetésekkel, szabadtéri koncertekkel és matinékkal is várják az érdeklődőket. Hozzátette: bár a fiatalabb korosztályt, különösen a középiskolásokat valóban nehéz megszólítani, a komolyzene mindig is az ötven év feletti korosztályból vonzotta a legtöbb érdeklődőt.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány okozta kényszerű digitalizáció új távlatokat nyitott meg a kultúra számára is, azonban az online csatornák sohasem fogják tudni teljesen helyettesíteni a személyes találkozásokat, a fizikai jelenlét élményét.
A moderált paneleket követően kötetlen formában mutatták be a meghívott PhD hallgatók kutatásaikat az érdeklődő közönségnek. A hallgatók a magyarországi egyetemek mellett, Olaszországból, Szlovákiából, Ausztriából érkeztek.
A konferencia második napjának gerincét a meghívott hazai és külföldi vendégek előadásai, valamint a szakértői panelbeszélgetések alkották. Ezek a fiatalok és a művészetek, valamint az online média viszonya, a kommunikáció, a médiagenerációk és a fesztiválkultúra, az online tartalomfogyasztás és -előállítás, valamint a kultúra jövőbeni szerepe köré szerveződtek.
A megjelenteket Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója köszöntötte, majd Anna Brosch, a katowicei University of Silesia adjunktusa tartott előadást az online celebeket övező kultúráról, a közösségi média hatalmáról és árnyoldaláról. Jennie Bristow, a nagy-britanniai Canterbury Christ Church University oktatója a Z generációra jellemző tulajdonságok, az identitáspolitika és a nemzedéki összetartozás dimenzióiról, Kárpáti Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az ifjúsági szubkultúrákról beszélt. Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatója a fiatalság és a komolyzene kapcsolatát elemezte az intézet friss kutatási eredményei alapján. Az előadásban ismertetett adatok rávilágítanak, hogy míg tízből hét fiatal szerint a komolyzene teljes mértékben vagy könnyen hozzáférhető számukra, abszolút többségben vannak azok (56 százalék), akik sohasem hallgatnak komolyzenét.
Uricska Erna PhD hallgató, a Budapesti Corvinus Egyetem óraadója és Barnucz Nóra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje a fiatal rendőrtanulók oktatásában alkalmazható vizuális technikákról, Swikrita Boruah és Madhusmita Boruah indiai médiakutatók, egyetemi oktatók a politikai mémek választásokat befolyásoló erejéről tartottak előadást. Marija Vorkule, a rigai University of Latvia oktatója az közösségimédia-influencerek társadalmi felelősségéről beszélt az orosz-ukrán háború tükrében. Amna Zulfiqar és Faiza Khalid, a pakisztáni National University of Modern Languages oktatói a politikai diskurzusban megjelenő iszlamofóbiáról, Lorenzo Bernasconi olasz kutató, a Machiavelli Center munkatársa a tömegkultúra amerikanizációjában rejlő veszélyekről adott elő.
Pillók Péter, a Századvég Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatója előadásában a fiatalokra jellemző értékrendet és rezilienciaképességet vizsgálta. Veczán Zoltán, az MCC ösztöndíjas kutatója a közösségi médiában tanúsított aktivitás kapcsán a generációk egymásról alkotott sztereotípiáit vették górcső alá. Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója az intézet nyári fesztiválkutatásának eredményeit ismertette, A kutató elmondta: az intézet kutatása három fesztiválra – az MCC Fesztre, a Campus Fesztiválra és a Strand Fesztiválra – terjedt ki. Az előadásból többek között kiderült, hogy a látogatók nagy többsége jövőre is részt venne az adott fesztiválon. Szabó Júlia, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója ezt követően az erdélyi fesztiválkutatások történetét és megállapításait mutatta be.
Az előadókat három kerekasztal-beszélgetés követte. Az első panelbeszélgetés a fesztiválokat szervezői szemszögből járta körül, az MCC Feszt, a Vibe Fesztivál, a Művészetek Völgye és a Szegedi Ifjúsági Napok főszervezőinek közreműködésével. Ezt követően Bokor Tamás, Falyuna Nóra és Guld Ádám egyetemi oktatók a tartalomgyártás és -fogyasztás kortárs trendjeit járták körül. Végül Juhász Anna kulturális menedzser, Méry Rebeka népdalénekes és Somossy Barbara műsorvezető, televíziós producer a kultúra jövőbeni szerepét latolgatták. A konferencia zárásaként Méry Rebeka egy zoboraljai népdalt adott elő.
