Olvasási idő: 2 perc
A civilizáció fogalmáról és hatásáról tartott előadást az MCC Budapest Lectures előadássorozat legutóbbi rendezvényén Michael R.J Bonner, akinek nemrég jelent meg A civilizáció védelmében: Hogyan újíthatja meg a múltunk a jelenünket? című könyve.
A kultúra és a civilizáció már régóta gyakran emlegetett fogalmak a közbeszédben, de jelentésüket meghatározni nem egyszerű. Egyesek a civilizáció ciklusai, míg mások az emberi civilizáció végtelen fejlődése mellett érvelnek. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa mi teszi a civilizációt azzá, ami és mit veszíthetünk az összeomlása által. Olyan múltbéli eseteket ismerhettek meg az érdeklődők, amelyek a jövőre nézve példaként szolgálhatnak, így a többi között a civilizáció természetéről, egyediségéről és a kihívásokról is szó volt. A meghívott szakemberrel Pálfalvi Noémi, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója beszélgetett.
A vallás nagy szerepet játszott a civilizáció kialakulásában – fogalmazott Michael R.J Bonner, aki kiemelte, hogy ez az ősök tiszteletével kezdődött, amely még mindig megfigyelhető egyes kultúrákban. A kanadai szakember úgy véli, hogy az emberiség történelme nagyrészt, de nem kizárólag kudarcokból áll. Érdekes megfigyelni azt, hogy egyes kultúrák, államok bukása után a civilizáció mindig újjászerveződött – vélekedett, hozzátéve, hogy egyes esetekben az állam bukása nem járt a civilizáció bukásával, de például Egyiptomban az állam és a civilizáció bukása egyszerre történt meg. Bonner úgy vélekedik, hogy a kereszténység háttérbe szorulása és a marxizmus bukása hatalmas űrt hagyott maga után, amelyet még mind a mai napig nem sikerült betölteni. Továbbá a szakember kiemelte, hogy nagyon sok összefonódást lehet látni az úgy nevezett keleti és nyugati civilizáció között, tehát majdhogynem egy egyetemes civilizációról is beszélhetünk.
