Olvasási idő: 5 perc

Az MCC Ambassador Talk rendezvénysorozatának vendége ezúttal Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete volt. A széles spektrumú beszélgetés Izrael biztonsági kihívásait, külpolitikai prioritásait és a magyar–izraeli kapcsolatok jövőjét járta körül, személyes hangvételű reflexiókkal és aktuálpolitikai elemzéssel kiegészítve.

Diplomácia és nemzetbiztonság: elválaszthatatlan területek

Kadosh nagykövet pályafutása kezdetére visszatekintve felidézte, hogy az izraeli hírszerzésnél teljesített szolgálatot a Camp David-i tárgyalások idején. Az ott szerzett tapasztalatok megerősítették benne azt a meggyőződést, hogy Izrael számára a diplomácia nem különülhet el a nemzetbiztonságtól. A békefolyamat összeomlása arra tanította, hogy Izraelnek folyamatosan magyaráznia és védenie kell saját álláspontját a nemzetközi térben.

A nagykövet hangsúlyozta: Izrael stratégiai szövetségi rendszere alapvetően az Egyesült Államokra épül, ugyanakkor a globális erőviszonyok átalakulásával Kína és Oroszország felé is pragmatikus, biztonságközpontú megközelítést alkalmaz.

Regionális átrendeződés és az Ábrahám-megállapodások

Kadosh történelmi áttörésként beszélt az Ábrahám-megállapodásokról, amelyek szerinte új korszakot nyitottak Izrael és több arab állam kapcsolatában. A „hideg békét” aktív együttműködés váltotta fel a technológia, a kiberbiztonság, az energia és a kereskedelem területén. A jövőben – különösen Szaúd-Arábia esetleges csatlakozásával – a Közel-Kelet gazdasági és geopolitikai térképe is átalakulhat, amely Európára is hatással lenne.

Fenyegetések és európai percepciók

A biztonságpolitikai kihívások között az iráni nukleáris törekvéseket és az iráni támogatású fegyveres csoportokat nevezte a legsúlyosabb fenyegetésnek. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy az október 7-i eseményeket követő európai politikai reakciók – fegyverembargó-viták, a palesztin államiság egyoldalú elismerése – Izrael számára új diplomáciai kihívásokat jelentenek.

Álláspontja szerint tartós béke nem képzelhető el addig, amíg terrorszervezetek katonai kapacitással rendelkeznek, és amíg az oktatási rendszerekben nem történik mélyreható szemléletváltás.

Magyar–izraeli együttműködés: közös alapokon

A nagykövet külön méltatta Magyarország következetes álláspontját az Európai Unióban, amelyet Izrael szemszögéből „józan hangként” jellemzett. A két ország kapcsolatát a szuverenitás, a demokratikus identitás és a nemzeti önrendelkezés iránti elkötelezettség alapozza meg.

Az együttműködés számos területen erősödött: a védelmi technológiától és kiberbiztonságtól kezdve az energiapolitikán, mezőgazdaságon és vízgazdálkodáson át egészen az űrkutatásig és a felsőoktatásig. A nagykövet kiemelte, hogy az izraeli, gyakran háborús körülmények között tesztelt technológiák iránt egyre nagyobb az európai érdeklődés.

Izrael mint „start-up nemzet”

A beszélgetés második felében Izrael innovációs ökoszisztémája került fókuszba. Kadosh szerint az ország technológiai sikere a katonai tapasztalat, a bevándorlásból fakadó sokszínűség, az állami K+F-befektetések és a kockázatvállalást támogató kulturális attitűd egyedülálló kombinációjából fakad.

Az olyan globális sikertörténetek, mint a Waze vagy a CyberArk, Izrael nemzetközi technológiai jelenlétének bizonyítékai. A nagykövet hangsúlyozta: Magyarország kapuként szolgálhat az izraeli startupok számára az európai piac felé, miközben közös kutatások indulhatnak vízgazdálkodás, mezőgazdaság és klímaadaptáció területén.

Zsidó közösségek és antiszemitizmus

Kadosh kiemelte a diaszpórában élő zsidó közösségek szerepét mint kulturális és diplomáciai hidakat. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmus erősödése miatt Európa és az Egyesült Államok egyes részein. Magyarország „zéró tolerancia” politikáját pozitív példaként említette, hangsúlyozva, hogy a jogi keretek mellett a következetes politikai akarat is elengedhetetlen.

Nehéz kérdések, nyílt válaszok

A hallgatóság kérdései érzékeny témákat is érintettek: a katonai szolgálat alóli mentességek vitáját, a biztonság és demokrácia egyensúlyát háborús helyzetben, valamint az izraeli–palesztin béke kilátásait. A nagykövet szerint a bizalom helyreállítása hosszú folyamat lesz, de Izrael továbbra is működő demokrácia marad, szabad médiával és független intézményekkel.