Olvasási idő: 4 perc
Minden bizonnyal nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy - az ukrajnai események mellett – az izraeli-palesztin összecsapások hírei dominálnak a médiában. Mennyit tudunk valójában ennek a szembenállásnak a mibenlétéről? Vajon hányan ismerik azokat a fontosabb történelmi eseményeket, amelyek a mai puskaporos légkör kialakulásához vezettek?
Második alkalommal látogatott a szombathelyi MCC képzési központba Sayfo Omar, az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója. A szakértő ezúttal a gázai konfliktus gyökereit tárta fel az érdeklődők számára.
Sayfo Omar előadásában rávilágított, hogy bár a közvélemény valamiféle ősi ellentétként beszél az arab-zsidó szembenállásról, ez a gondolat korántsem helytálló. Hosszú ideig békében élt egymás mellett a muszlim és az izraelita közösség, a kezdeti években Mohamed számtalan gesztussal támogatta a zsidóságot. (Bizonyos helyeken együtt imádkozhattak a különböző vallású személyek, hiszen volt olyan, aki vallotta, hogy Allah és Jahve egy és ugyanaz.) Természetes nem volt ez tökéletesen békés együttélés, inkább jelentkeztek gazdasági és politikai ellentétek, mintsem vallásiak. A konfliktusok hozzávetőlegesen a 20. század közepétől, a II. világháborút követően, illetve a Herzl Tivadar által megálmodott önálló zsidó állam létrejöttével mélyültek el. A holokauszt eseményei a közvélemény szemében valódi legitimitást adtak Izrael államnak, mely ezzel a nemzetközi támogatással a világ zsidóságának otthonává válhatott. Már az állam megalakulását követően kitört az első arab-izraeli háború, ahol az arab seregek alulmaradtak a frissen szervezett zsidó hadsereggel szemben.
A történelmi visszatekintést követően a szakértő felsorakoztatta azokat az akadályokat, melyek a béke létrejöttének útjában állnak. Az egyik legfőbb ütközőpont Jeruzsálem, a szent város. Jeruzsálem fontos szimbólum mind a három ábrahámi vallás számára, és mindenki a sajátjaként szeretné tisztelni, és ezt a helyzetet bár nem lehetetlen, meglehetősen nehéz kezelni. Hatalmas nehézséget jelent a palesztin menekültek kérdésének kezelése, valamint az izraeli telepespolitika. A jellemzően gazdasági válsággal küzdő szomszédos országok nem tudnak több bevándorlót befogadni, ugyanakkor visszaküldeni sem tudják őket, hiszen legtöbbször már nincs is hová.
Bár az utóbbi években az arab államok sorra békéltek meg Izraellel, a jelenlegi konfliktus és a palesztinok jövőjét illető eltérő álláspontok ezt a folyamatot megakasztották. A legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a Gázai övezettel és az ott élő palesztin polgárokkal a harcok esetleges lezárását követően, továbbra is nyitva áll.
Előadása végén Sayfo Omar elmondta, hogy véleménye szerint a teljes béke létrejötte nem várható, talán valamiféle nyugvó állapot kialakulhat. A szombathelyi közönség számlálhatatlan kérdései is mutatják, milyen fontos témát járt körül a kutató, és milyen sok vonatkozásban érinti az a nyugati világot is.
