Olvasási idő: 2 perc

Az augusztusi kenyai választások véget vetettek az előző elnökhöz, Uhuru Kenyattához köthető politikai csoportok reményének a hatalom megtartására. William Ruto személyében olyan politikus került az ország élére, aki az etnikai közösségeken átnyúlva az elégedetlen fiatalok mobilizálásával szerezte meg az államfői posztot, és a gazdaságtól a külpolitikáig számos ponton hirdet az eddigivel ellentétes irányvonalat.

Milyen esélyekkel tudja megreformálni Kelet-Afrika gazdasági motorját? Mit tud kezdeni a szélsőségesekkel és az aszállyal? Hogyan fogja őt támogatni vagy akadályozni ebben a Kenyatta-család által kiépített ,,mély állam? A téma szakértői e kérdésekre keresték a választ a Migrációkutató Intézet „A Mount Kenya negyven napja — Kenya a 2022-es választások után” című rendezvényén.

William Ruto hatalomra lépését követően először megerősítette az alkotmánybíróságot, független rendőrséget hozott létre, Kenyattát regionális békeközvetítői szerepkörbe helyezte, valamint eltörölte a GMO-mentességet – hangsúlyozta Marsai Viktor. A Migrációkutató Intézet igazgatója hozzátette: Kenya is élelmiszerválsággal küzd (az ország 10%-a éhezik), ezért Ruto ismét engedélyezte a teljes kenyai teherforgalmat a mombasai kikötő felé. Az ország nemcsak a választási demokráciában mutat példát az afrikai kontinensen, hanem a GDP jelentős hányadát is adja – tette hozzá.

Kenya etnikai szempontból nagyon megosztott. A kikujuk Kenya legnépesebb csoportja, a 55 millió fős lakosság 20%-a tartozik ide. A lakosság többi részét 41 közösség teszi ki, a teljes népességhez képest azonban egyik sem éri el a 15%-ot – mondta Máthé László Eduárd. A főkonzul, korábbi nairobi nagykövet szólt arról is, Kenyában kedvelt kommunikációs csatatorna a WhatsApp, amelyet mára már szinte teljesen felváltott a Twitter. William Rutonak (az egyiptomi államfő után) van a legnagyobb követőtábora a kontinensen – egészítette ki.

Az orosz-ukrán háború kapcsán Máthé László Eduárd kiemelte, Ruto nem képviseli – a korábban Kenyattára jellemző – erősen oroszellenes hozzáállást. A korábbi álláspont nem élvezett társadalmi támogatottságot, így az új elnök már sokkal óvatosabban bánt a háborúval kapcsolatos állásfoglalással – emelte ki Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.