Olvasási idő: 4 perc
Az MCC legutóbbi Budapest Lectures vendége Tomohiko Taniguchi hosszú éveken át szolgált a korábbi japán miniszterelnök, Shinzō Abe különleges tanácsadójaként, napjainkban pedig a japán külpolitika és gazdasági stratégia egyik meghatározó szakértője.
Taniguchi nem pusztán adatokat és történelmi összefüggéseket hozott. Ennél jóval többet: egy világ átalakulásának élő tanúságát. A rendezvényen Cséfalvay Zoltánnal, a Technológiai Jövők Műhely vezetőjével beszélgetett.
A fejlesztő állam öröksége
Taniguchi előadását azzal a gondolattal indította, hogy a gazdasági fejlődés korántsem kizárólag a piac spontán erején múlik. „Az állam igenis képes meghatározó szerepet játszani a gazdaság felemelkedésében” – hangsúlyozta.
A japán „fejlesztő állam” modellje a 20. század közepén vált sikeressé: a kormány hosszú távú stratégiai pályát jelölt ki, kezelte a devizatartalékokat, és célzottan támogatott olyan ágazatokat, mint a hajóépítés, az autóipar vagy a gépgyártás. Ez a rendszer lett Ázsia későbbi gazdasági csodáinak egyik mintája.
A növekedés két motorja: fogyasztás és geopolitika
A japán gazdasági robbanás a szakértő szerint két fő tényezőből táplálkozott: a növekvő fogyasztói erőből és a Japánra nehezedő geopolitikai nyomásból.
Taniguchi úgy fogalmazott: Japán „az orosz–amerikai erőtér frontvonalában” helyezkedett el, és e pozíciója egyszerre jelentett terhet és gazdasági ösztönző erőt.
A jelenlegi amerikai vámintézkedésekről szólva emlékeztetett, hogy Japán már többször szembesült hasonló helyzettel: „Japán megtanult együtt élni a vámtarifák politikájával. Volt idő, amikor sokkal keményebbek voltak a feltételek.”
Szoftver, technológia és a láthatatlan javak kora
A szakértő szerint a globális gazdaság egyik legfontosabb átalakulása ma az, hogy az értékteremtés egyre jobban a kézzel meg nem fogható javakra – tudásra, adatra, szoftverre – épül. „Nem veszünk már CD-ket, eltűntek a videókölcsönzők. Olyan olcsón állítunk elő tartalmat, mint még soha” – jegyezte meg.
Taniguchi kiemelte az Egyesült Államok felhalmozott szoftveres tudásfölényét, Japán technológiai sikereit, és azt, hogy az angol nyelv is előnyt jelent a globális gazdasági integrációban. Ezért vélte úgy, hogy India lehet a következő nagy technológiai hatalom – ugyanakkor Japán esetében az angol nyelvtudás hiányát komoly gátló tényezőként jelölte meg.
Az AI kapcsán megjegyezte, hogy a modern mesterséges intelligencia-rendszerek alapja a kifinomult szoftver és a chipipar, amelyet olyan szereplők uralnak, mint Taiwan vagy az NVIDIA.
Kockázatok és társadalmi következmények
A gazdasági buborékok természetét illetően Taniguchi figyelmeztetett: „Minél nagyobb a buborék, annál súlyosabbak lesznek a társadalmi és gazdasági károk, amikor kipukkad.”
Szerinte Japán már megtanulta kezelni az ilyen helyzeteket – ellentétben több más állammal. Úgy véli, a jövőben csak azok az országok lesznek versenyképesek, amelyek nyitott politikai-gazdasági rendszert tartanak fenn.
„Az EU-nak is meg kell tanulnia együttműködni és megosztani az adatokat. A szoftveralapú gazdaságban nincs helye az elszigeteltségnek. Japán és Magyarország is ebben lehet erősebb, mint a szigorúan államilag vezérelt modellek, például Kína.”
Generációk között: Japán demográfiai kihívásai
Taniguchi kitért Japán demográfiai válságára is: az ország lakossága drámaian öregszik, ami politikai és gazdasági problémákat jelent. „A kormány feladata, hogy a fiataloknak kedvet adjon a részvételhez – akár a választásokon, akár a társadalmi életben” – hangsúlyozta.
A szakértő zárásként hozzátette: „Szükségünk van egy olyan generációra, amely nem adja fel.”
