Olvasási idő: 2 perc

Az 1980-as évek szocialista Magyarországán Nagy Feró, a Beatrice frontembere az ellenállás egyik szimbólumává vált. A Beatrice tűrt kategóriájú, a rendszer határait feszegető együttese volt a korabeli Magyarországnak, de emellett Európa-szerte híressé nőtte ki magát, melyben nem kis szerepe volt a zenekar énekesének, Nagy Ferónak. Az 1980-as évek fullasztó államszocialista légkörében a rockzene az ellenállás, a szabadság szimbólumává is vált. Már az 1970-es évek elejétől születettek újabb és újabb együttesek, melyek működését a rendszer a hatályos kultúrpolitika hármasa szerint besorolta tiltott, tűrt vagy támogatott kategóriába. Nagy Ferónak már a kezdetektől nem egyszer meggyűlt a baja az államhatalommal, illetve annak belügyi szerveivel, mely incidensek az állandó megfigyelésektől kezdve a fizikai bántalmazásig sok mindent magukban foglaltak. Nagy Feró e személyes történeteiről és a Beatrice kezdeteiről beszélgetett május 17-én a győri MCC-ben Dr. Dézsi Csaba Andrással, Győr város polgármesterével, aki amellett, hogy a város első embere és neves szívsebész, a rockzene jelentős ismerője és elkötelezett támogatója is.

A beszélgetőpartnerek elmondták, hogy mi is alapozta meg náluk a rockzene szeretetét. A korabeli Magyarországon az 1970-es évek elején kezdett a fiatalok körében „berobbanni” a rockzene iránti rajongás, mely elsősorban a szabadság megélése és az államszocialista rendszerrel szembeni ellenállás eszközeként szolgált a körükben. Mindketten már gyerekként találkoztak a rockzenével, mely egy csapásra életük meghatározójává vált. Feró elmesélte, hogy milyen összetűzései voltak az államhatalom szerveivel, hányszor vitték be kihallgatásra és próbáltak olyan vádakat megfogalmazni ellene, melyeket nem is követett el. A 80-as évek közepére a neve szinte egybeforrt az ellenállással, olyan valakivé vált, akivel nem ildomos egy zenekarban fellépni, vagy szorosabb ismeretségre szert tenni. Társait és barátait is gyakran zaklatták a pártállam ügynökei, végrehajtói, csupán azért, mert az ő baráti körébe tartoztak. A beszélgetőpartnerek kitértek arra is, hogy Feró ki mindenkivel dolgozott együtt az elmúlt negyven év alatt, hányan írtak számára zenét vagy szöveget – mint például Szenes Iván vagy Németh Alajos – illetve, hogy honnan is jött a Nyolc óra munka szövegének az ötlete.