Olvasási idő: 6 perc

„Ha távolabbra láttam másoknál, csak azért tehettem, mert óriások vállán álltam”, – ez a Newton-nak tulajdonított mondás vált a Közgazdasági Iskola diákjainak mottójává a párizsi tanulmányúton. Többek között azért, mert ugyanez az alapelv vonul végig a világhírű közgazdász, Philippe Aghion (Harvard, LSE, Collège de France) legújabb könyvén is (The Power of Creative Destruction), akivel a diákok egy munkaebéd keretében vitathatták meg a kötet főbb állításait. „Az innováció nem az égből pottyan”, – hangsúlyozta többször is Aghion – amihez ugyan sok anyagi forrás kell, de ennél is fontosabb egy olyan intézményi és szabályozási környezet, amely a tudás terjedését és felhalmozását lehetővé teszi. Maradva Newtonnál: lehetővé teszi azt, hogy az új innovátorok a korábbi innovátorok vállán állhassanak.

Aghion nézetei szinte szó szerint egybecsengtek a diákjainknak szervezett OECD szeminárium előadóinak gondolataival. Így Antoine Dechezleprêtre, az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóságának (STI) vezető közgazdásza azt emelte ki előadásában, hogy egy országban az innovatív startupok születése és burjánzása útvonalfüggő (path dependent), vagyis minden új startup alapítási hullám erősen épít a korábbi startupokra és azok tudására. Dirk Pilat, az STI igazgatóhelyettese pedig még ennél is tovább ment egy lépéssel: az OECD országok innovációs teljesítményét nézve az igazi különbség nem a kutatásra és fejlesztésre fordított források nagyságában, hanem azok hatékony felhasználásához nélkülözhetetlen intézményes keretfeltételekben rejlik. Egyrészt, az innovációval kapcsolatos beruházásokban ma már egyre inkább az immateriális eszközöknek (intangible assets) jut a fő szerep, – kezdve a számítógépes programoktól a szabadalmakig, a kreatív tartalmaktól a márkák által hozzáadott értékig. Másrészt, az innováció segítésében a közvetlen (állami) támogatások aránya folyamatosan csökken, miközben az adókedvezményeké egyre erősödik. Így Néstor Venegas, az OECD Adópolitikai Központjának tanácsadója előadására maradt az égető kérdés, hogy a közeljövőben bevezetendő globális minimum adó miként befolyásolja majd az innovációs adókedvezményeket.

Úgy tűnik, Párizsban mindezt nagyon komolyan veszik, hiszen a Station F-ben, a világ legnagyobb inkubátorházában, amely egy múltszázadi pályaudvar átalakításával jött létre, ma már több mint ezer startup működik – egy fedél alatt. Miközben Roxanne Varza igazgató, a ’francia startup világ királynője’ kalauzolta csoportunkat a hatalmas épületben, óhatatlanul adódott a párhuzam: ha a XIX. század nagy újítása a gyárüzem volt, akkor XXI. századé a startup ’keltető’ campus lesz? A gigantikus méretek ellenére a Station F-ben mégis rengeteg testreszabott képzési és támogatási program várja a startupokat, mint például a Fighters Program, amely a hátrányos élethelyzetben lévőket segíti abban, hogy az ötleteikből életképes vállalkozás szülessen.

A párizsi startup ökoszisztéma szereplői tudatos törekednek arra, hogy a nemzetközi porondon is jelen legyenek. Így jött létre a France Digitale, a ma már Európa-szerte több mint 2000 startupot átfogó érdekképviseleti szervezet, ahol Maya Noël, CEO, Agata Hidalgo, az európai és Antoine Chauffrut a tehetséggondozó programok vezetője fogadta diákjainkat. A szervezet, – amelynek egyik szellemi atyja Frédéric Mazzella, a nálunk is népszerű távolsági telekocsiplatform, a BlaBlaCar alapítója – egyre erősebben hallatja hangját az uniós szintű startup politikában. A France Digitale sajátos megközelítése, hogy nemcsak a közvetlen piaci eredményekben (market value) méri egy-egy startup sikerét, hanem azzal is, hogy az adott startup az új technológiával mennyiben segíti elő egy élhetőbb társadalmi és természeti környezet kialakítását (tech4values).

Természetesen, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés változatlanul kulcskérdés minden startup számára, ezért a tanulmányútból nem maradhatott ki az állami tulajdonú, de döntéseiben teljesen független óriás fejlesztési bank, a bpiFrance. A függetlenséget jelzi, hogy Christian Dubarry, a bank nemzetközi kapcsolatok igazgatója szerint az intézmény szigorúan ragaszkodik mottójához: ’bank for entrepreneurs’. Amit ugyan vállalkozók bankjának fordítanánk magyarra, ám az angolban is elterjedt ’entrepreneur’ kifejezést kétszáz évvel ezelőtt alkotta meg a nagy francia közgazdász, Jean-Baptiste Say, értve alatta azt az innovatív üzletembert, aki új technológiával, új termékkel, új ötlettel lép ki a piacra, vállalva annak kockázatát és remélve annak hasznát. A bpiFrance pedig ma is Say szellemét követi, és csak akkor támogat egy innovatív vállalkozást, ha a piac önmagában képtelen lenne azt finanszírozni (ld. market failure), és ebben az esetben is csupán, mint társfinanszírozó lép be a projektbe.

Amíg Párizs ambíciója, hogy Európa startup fővárosává váljon, viszonylag újkeletű, addig olyan luxus iparágakban, mint a divat vagy a parfümkészítés, máig megkérdőjelezhetetlen a dominanciája. Ezért diákjainknak külön érdekességeket tartogatott az a találkozó, amelyen a Párizsban élő és rendkívül sikeres magyar parfümőr, Minya Viktória az egyes illatanyagokat játékosan ismertetve mutatta be, hogy miként is készül el egy parfüm. Mint ahogyan a Musée Marmottan Monet megtekintése is a ’fény városát’ idézte, hiszen itt található Claude Monet képeinek legnagyobb kollekciója, többek között az impresszionizmus legelső és névadó remekműve, az Impression, soleil levant című festmény.

Newton azért láthatott messzebbre másoknál, mert ’óriások vállán állva’ épített a korábban felhalmozott tudásra. A párizsi innovációs rendszer is azért sikeresebb sok versenytársánál, mert a startupokat intézmények egész sora segíti a korábbi innovátorok tudásának átörökítésében. A kulcs mindkét esetben azonos: az immateriális eszközökbe (intangibles), köztük a tudásba való beruházás. Ezért a Közgazdasági Iskola diákjainak következő tanulmányútja 2022 februárjában Londonba vezet. Itt éppúgy találkoznak majd az intangible-rich gazdaság sajátosságaival foglalkozó tudósokkal, többek között Jonathan Haskel-lel, mint ahogyan a közpolitikák alakításában egyre inkább felértékelődő, a magatartástudomány elveit a közgazdasági alapvetésekkel ötvöző és alkalmazó kutatócsoportokkal, mindenekelőtt a Behavioural Insights team-mel.

 

Írta: Prof. Cséfalvay Zoltán, MCC Technológiai Jövők Műhelye

Képek: Darcsi Barbara, Gaál Zalán és Újvárosi Máté