Thibaud Gibelin francia politikai elemző volt a vendége a miskolci MCC-nek, aki többek között arról beszélt, milyen hatással lesz a soros francia elnökség az Európai Unióra, mely prioritások lesznek meghatározóak ebben az időszakban, sikerül-e konszenzusra jutni olyan fontos kérdésekben, mint a migráció, az EU határvédelme, vagy akár az energiaválság.
Tizenharmadik alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Franciaország. Thibaud Gibelin politikai szakértő Emmanuel Macron francia elnök a soros elnökség prioritásait ismertető beszédét felidézve elemezte a lehetőségeket. A francia elnökség célkitűzéseinek középpontjában három fő terület áll: elsőként az európai szuverenitás, azaz Európa azon képességének kiépítése, hogy megállja a helyét a mai világban, és megvédje értékeit és érdekeit. Másodikként egy új európai növekedési modell kialakítása, harmadikként pedig egy „emberibb léptékű” Európa megteremtése.
Thibaud Gibelin kiemelte, Macron elnök egyik legfontosabb célkitűzése a schengeni övezet megreformálása, és ezen belül a politikai irányítás átvétele. Együttműködést kell kialakítani az anyaországok és a célországok között, és megakadályozni, hogy hatalmas embertömegek zúduljanak egyszerre Európára. Fontos célkitűzés a határvédelem, ennek újragondolása és átalakítása, valamint a közös terhek vállalása. Kiemelt cél az integráció megerősítése is, amihez az Eurozóna megreformálása szükséges, ami viszont együtt jár egyfajta nemzetek felett álló centralista politikával – véli a szakember.
Az elemző kitért a külpolitikai célkitűzésekre is. A szuverén Európa feltétele a szomszédokkal való szoros együttműködés – utalt a francia elnök beszédében elhangzottakra. Míg korábban Sárközy miniszterelnök a földközi tengeri államokkal próbált szövetséget kialakítani, és az volt a célja, hogy ezen belül a franciák egyfajta vezető szerepet töltsenek be, Macron más irányban építene szorosabb szövetséget, elsősorban Afrikával szeretné megerősíteni a kapcsolatát, mert ez biztosíthatja a mediterrán országok, sőt egész Európa békéjét is, hiszen a bevándorlók nagy többsége afrikai országokból érkezik. A másik fontos térség, akikkel az elnök szerint meg kell erősíteni a kapcsolatot a Nyugat-Balkán, hiszen nem lehet egy békés Európát építeni ezen országok nélkül, elvégre ők is a kontinens részei.
Az elemző beszélt Franciaország energiapolitikájáról is, amiben fontos elem a zöld energia, és cél, hogy minél többet lehessen invesztálni ebbe a területbe. Támogatják ugyanakkor az atomenergia fennmaradását is, hiszen napjainkban is ez biztosítja az országuk energiaellátástának nagy részét.
Gibelin kitért továbbá a francia elnök által tervezett új Európai Modell kialakítására, aminek egyik alapfeltétele a digitális gazdaság megerősítése, és egy „Európai Felhő” létrehozása, ami független a napjainkban hegemóniát élvező amerikaitól. Az elemző szerint azonban – bár ez nagyon hangzatos és kiváló retorikai fogás a francia elnöktől – csupán csak illúzió.
Az elemző beszélt a francia soros elnökség harmadik pilléréről, az emberibb Európa kialakításáról is. Mint mondta, a francia elnök szerint át kell örökítenünk azokat az eredményeket, értékeket, amiket Európa megszerzett az elmúlt évezredek alatt, de az elemző szerint ellentétes retorika fedezhető fel ezen a téren, mert míg Macron ezeket az elveket hangoztatja, nagy mértékben támogatja az ezen értékeket leromboló migrációt is.
