Olvasási idő: 5 perc
Az érettségi vizsga lázában évről-évre jelennek meg olyan sajtópublikációk, amelyek posztmodern ötleteléssel adnak tanácsokat az érettségi azonnali átalakítására. (Ezek szerencsére a vizsgák lezárulta után lassan elnyugszanak). Ugyanakkor az érettségit évtizedek óta működtetők nézőpontja óvatosabb, ők tudják, hogy az érettségi egy 150 éves képződmény.
A magyarországi középiskolai érettségi vizsga története szorosan összefonódik az ország oktatáspolitikai fejlődésével. Az érettségi, mint záróvizsga, nemcsak a tanulói tudás mérőeszköze, hanem a társadalmi és oktatási elvárások tükröződése is.
A kezdetek: A 19. századi gyökerek
Az érettségi vizsga elődjei a 19. században jelentek meg, amikor Magyarországon is megjelentek az első modern középiskolák. A vizsgát magát az 1868. évi Eötvös-féle törvény hozta létre. Ekkor még a vizsgát szóban és írásban is le kellett tenni, és a tantárgyak köre szűkebb volt, mint ma. A Monarchia idején az érettségi vizsga szigorú, elitista jellegű volt, és főként a felsőbb tanulmányokba való bejutás lehetőségét biztosította. A vizsga anyagát és lebonyolítását az állam szabályozta, de a tartalmi követelmények még nem voltak egységesek.
A 20. század: Mindent túlélő érettségi a társadalmi kataklizmák sodrában
A 20. század elején az érettségi vizsga továbbra is a gimnáziumi oktatás zárópontja maradt, de a két világháború és a politikai változások jelentős átalakításokat hoztak. A Tanácsköztársaság rövid ideig tartó oktatási reformjai megpróbálták demokratizálni a középiskolai oktatást, de ezek a változtatások nem maradtak fenn. A Horthy-korszakban visszatért a hagyományos, szigorú érettségi rendszer, amely a klasszikus műveltségre helyezte a hangsúlyt. A korszak utolsó évtizedére megindult a középfokú oktatás (így a gimnázium) eltömegesedése, így a vizsga reformja elodázhatatlanná vált.
A második világháború után, a kommunista rendszerben (1949-től) az érettségi vizsgát az állam teljesen átalakította. A szocialista ideológia befolyásolta a tantárgyakat, és a vizsgákat politikai indíttatásúvá tették. Az értelmiség összetételében való gyors változtatás érdekében 1948-ban bevezették a szakérettségi rendszerét. A szakérettségi tanfolyamokon 17–32 éves, írni olvasni tudó üzemi dolgozók egy (1952-től két) tanulmányi év alatt szerezhettek szakérettségi bizonyítványt, amely az abban megjelölt főiskolára vagy egyetemre jogosított.
A 1960-as évek egyfajta konszolidációt hozott. Bevezették a kötelező érettségi tantárgyakat, például a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és orosz nyelv vizsgáit. Az írásbeli és szóbeli feladatokat a képző intézményben kellett teljesíteni, meghívott külsős szakember ellenőrzésével. Ekkor alakult ki az a rendszer, amelyben az érettségi bizonyítvány a felsőoktatásba való felvétel alapfeltétele lett.
Az 1990-es évek: A demokratizálódás és az új oktatási rendszer
A rendszerváltozás után az érettségi vizsgarendszert is reformálni kellett, hogy megfeleljen a demokratikus társadalom elvárásainak.
- 1993-ban módosított érettségi rendszert vezettek be, amely lehetővé tette a tantárgyak szabadabb választását. Ugyanakkor továbbra is megmaradt az a hungaricum, hogy a történelem kötelező tantárgy. 1995-ben bevezették a kétszintű érettségit (alap- és emelt szint), ami lehetővé tette, hogy a diákok a képességeiknek megfelelő nehézségű vizsgát tegyenek. A kétszintű érettségi egyben kiváltotta az egyetemek és főiskolák saját felvételi vizsgáját is, ezzel jelentősen felértékelve az érettségi szerepét.
Az 1990-es évek végén** elkezdődött az érettségi digitális lebonyolításának előkészítése, és a vizsgák átláthatóbbá váltak.
Ma az érettségi vizsga továbbra is a magyar közoktatás egyik legfontosabb mérföldköve. Az utóbbi években olyan újítások kerültek bevezetésre, mint:
- Digitális eszközök használata (pl. számítógépes vizsgák egyes tantárgyakból).
- A nyelvvizsgák és az érettségi kapcsolatának átszervezése annak érdekében, hogy csökkenjen a terhelés a diákokon.
- Az érettségi követelmények folyamatos felülvizsgálata, hogy jobban tükrözze a modern készségigényeket.
Zárógondolatok
Az érettségi számos nélkülözhetetlen társadalmi feladatot lát el, messze túlmutatva a pedagógiai tartalmán. Ezeket a feladatokat 150 éve jól látja el, hiszen számos társadalmi rendszerváltozást és kataklizmát túlélt. Őriz hagyományokat pl. a történelem kötelező vizsgatárgy jellegét, de modern is. A vizsgakészítők megfelelő arányban keverik benne a műveltségi elemeket, a műveleti tudást és a készségeket. Amikor az érettségiről vitatkozunk, magunkról beszélünk és társadalmi jövőképek feleselnek egymással.
