Olvasási idő: 3 perc

Rendkívül aktuális és izgalmas témát feszegető, teltházas előadással folytatta nyilvános programsorozatait 2025-ben az MCC pécsi képzési központja. Bizonytalan, hogy a hatalomátvételt követően tényleg rendeződni tud-e Szíria sorsa – hívta fel a figyelmet a Migrációkutató intézet vezető kutatója. Tárik Meszár hangsúlyozta, koránt sem biztos, hogy a több millió szír migráns és menekült vissza akar és tud térni Európából a közel-keleti országba.

A szakértő elmondta, Szíria látszólag történetének egyik legérdekesebb fordulópontjához érkezett, hiszen közel 15 évig tartó polgárháború zárult le. Az egykor virágzó ország, most gazdasági és társadalmi mélyponton van. Tárik Meszár rámutatott, kérdéses, hogy az új hatalom képes-e a válságból kivezetni az országot, továbbá az is, hogy nem következik-e be egy radikális iszlamista fordulat: „Egészen elképesztő, hogy az országot jelenleg egy hivatalosan terrorcsoportként számon tartott kör vezeti. A vezetést magához ragadó Tahrir as-Sám, egészen pontosan az Al-Káida egyik utódszervezete.”

Kovács Alex, pécsi diák kérdésére a kutató elmondta, hogy Al-Sharaa, az ország jelenlegi vezetőjének gesztusaiból és hátteréből adódóan feltételezni lehet, hogy iszlamista kormányzás várható az országban. Ezt az is bizonyítja, hogy az első lépésük a hatalomátvétel után, az oktatás iszlamizálása volt. A természettudományos tantárgyak háttérbe szorítása mellett például nyíltan megnevezték elkárhozottakként a zsidókat és a keresztényeket: „Ennek tükrében nem lepődnék meg, ha a radikalizálódásra látnánk további példákat a közeljövőben és sajnos azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egyenes összefüggés van az arab világban lévő vákuum és a nemzetközi terrorcselekmények között” – fejezte ki aggodalmait Tárik Meszár.

Mivel az elmúlt tíz évben rengeteg szír menekült érkezett Európába, ezért Európának érdeke, hogy jó kapcsolatot ápoljon Szíriával, hiszen csak így valósítható meg a migránsok hazaküldése. Csak Németországban közel 1,5 millió szír van. Az más kérdés, hogy ezek az emberek egyáltalán haza szeretnének-e menni, hiszen egy olyan országról beszélünk, ahol ma is komoly megélhetési problémákkal küzdenek.

Az előadás élénk diskurzust váltott ki a közönségből, mely beszélgetés, a hivatalos műsoridőn túl is folytatódott.