A februári Alumni Club „Fireside Chat” eseményén Hendrich Balázs, a Karrier- és Szakmai Fejlesztési Központ igazgatójának vendége Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója volt. A beszélgetés a Magyar Telekom által három éve bevezetett agilis módszertan vállalati működésre gyakorolt hatásait járta körül.
Megismerhettük a módszertan bevezetéséhez és működtetéséhez kapcsolódó előnyöket, melyek a szervezeti struktúra valamennyi szintjén érezhetőek továbbá napjaink gyorsan változó környezteti igényeihez rugalmas alkalmazkodást jelent.
Rékasi Tibor szerint a transzformációt egyrészt a piacon jelentkező folyamatos változások, az ügyféligények jobb és hatékonyabb kiszolgálása, valamint szervezeti működés gyorsítására, hatékonyság növelésére irányuló törekvések indokolták. Fontos értéknek tartja az új működésben a felhatalmazó vezetést, azaz, a döntések operatívan ott születnek, ahol a legtöbb információ rendelkezésre áll. Így a korábbi hierarchikus szervezeti modellt lebontva gyorsabban, hatékonyabban tudnak immár reagálni az ügyféligényekre és a piaci változásokra, új kihívásokra. Az agilis működésre való áttérés jóval több egy szervezeti átállásnál: olyan szemléletváltás, mely nem öncélú, hiszen a cég elsődleges törekvése, hogy az ügyfeleiknek még jobb szolgáltatást nyújtsanak. Az agilis működés annyira hatékonynak bizonyult az elmúlt években, hogy a Deutsche Telekom is átvette ezt a fajta működést.
A Magyar Telekom napjainkban Magyarország piacvezető telekommunikációs vállalata, több mint 5000 munkavállalóval és éves szinten nettó ötszázmilliárd forint árbevétellel. A napi munkájukban az agilitás abban segít a leginkább, hogy a vállalatban van egy egyértelmű vízió, amihez mindenki megpróbál saját célokat kapcsolni. Ha egyértelmű a célkitűzés, akkor bármilyen megváltozott helyzetben tudják, hogy mit kell tenni, hogy a közös cél ne sérüljön. „Az agilitás a saját metodikájával ad egy olyan ritmust, mellyel összhangban tudnak haladni feladataikkal, és azok priorizálásával. Ez azért nagyon fontos, mert váratlan helyzetekben - mint például a pandémia - pontosan látták, hogy az új feladatok vállalása milyen erőforrást követel és mely projektek háttérbe szorulását jelenti. Képesek voltak rövid idő alatt mérlegelni a prioritásokat, ezek mentén újratervezni és a valós problémára reagáló terméket gyorsan létrehozni.
