Olvasási idő: 3 perc
Hogyan tudunk alkalmazkodni a megváltozó időjárási körülményekhez? Hogyan tudunk fokozatosan zöld fordulatot végrehajtani a gazdaságban? Hogyan tudjuk alkalmazni a rendelkezésünkre álló technológiákat?
Dr. Kovács Erik és Dr. Zay Balázs ezekre a stratégiai kihívásokra hívta fel a figyelmet az MCC székesfehérvári képzési központjának diskurzusán. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatói a tavaly december közepén megrendezett dubaji COP28 Klímakonferencián szerzett élményeiket és gondolataikat osztották meg a hallgatósággal. Érdekesség, hogy a narrátor Lohner Viktória, a középiskolai programunk diákja volt, aki nagyon rátermetten és felkészülten beszélgetett a kutatókkal.
A beszélgetés elején számba vették a klímavédelmi és klímapolitikai egyezményeket, és megállapítást nyert, hogy az országok nincsenek kényszerítve arra, hogy a vállalásaikat betartsák. Vendégeink jelenleg nem látnak arra törekvést, hogy a négy nagy gazdaság – Kína, USA, Oroszország és India – érdemben csökkentené az üvegház hatású gázok kibocsátását, míg az EU (és benne hazánk) élen jár a vállalások teljesítésében.
Zay Balázstól megtudhattuk, hogy folytatódik a globális éghajlatváltozás, melyet 97 százalékban emberi tevékenység okoz. A szakértő a Kárpát-medence jövőjére nézve elmondta, hogy az egyre melegebb nyarak mellett tavaszi időszakban intenzívebb csapadékvesztésre, a téli időszakban pedig csapadéknövekedésre lehet számítani, de a világon nem csak a felmelegedés, hanem sok helyen a lehűlés, az éghajlat gyökeres megváltozása jelenti a kihívást.
Az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatói egyetértettek abban, hogy a súlyosabb következmények elkerüléséhez szükség van az energetikai zöldfordulatra. A legfontosabb a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása, ezért a fosszilis tüzelőanyagokat ki kell váltani megújuló energiatermeléssel, valamint az atomerőművekkel, illetve ki kell építeni a megfelelő energiatárolási kapacitásokat. Megtudhattuk, hogy Magyarország már eddig is nagy lépéseket tett az energiabiztonság felé azért, hogy az Európai Unióban 2030-ra vállalt célkitűzései megvalósíthatók legyenek.
Ezzel kapcsolatban a kutatók szerint nagy előrelépésnek számít, hogy az Egyesült Arab Emírségekben tartott klímacsúcson kimondták, szükséges a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása a jövőben, de nem mindegy, hogy ez milyen módon történik: fontos a fokozatosság.
Kovács Erik szerint a legcélravezetőbb az úgynevezett szingapúri stratégiát követni: a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni kell úgy, hogy a rendelkezésre álló magasfokú technológiát használni, adaptálni kell. Erre vonatkozóan figyelemre méltó példákat is említettek, mint például az Egyesült Államok föld alatti víztározó megoldásait.
A nagyon érdekes beszélgetés végén, a kérdésekre válaszolva a kutatók cáfolták a médiában keringő rémhíreket, illetve a tájékozatlanságból fakadó dezinformációkat.
