Aki saját fejére tette a császári koronát – Bonaparte Napóleon uralkodása és az utána következő európai szövetségi rendszer

Hírnevét elsősorban katonai hódításainak és nagyra törő államférfiúi mivoltának köszönheti. Kétségtelen tény, hogy Napóleon az európai történelem egyik legnagyobb, korának legütőképesebb hadseregét állította fel, mellyel leigázta és mondhatni uralma alá vetette Európa csaknem minden népét, ésellenőrzése alá vonva a kontinens fő gazdasági és kereskedelmi központjait. E hadászati sikereivel minden bizonnyal a nagy hódítók történelmi pantheonjában van a helye, azonban uralkodása belpolitikai tekintetben is jelentős és máig ható folyamatokat indított el, melyekkel megteremtette és lerakta a modern Franciaország alapjait. Történelmi nézőpontból fontos továbbá, hogy a napóleoni háborúk hatásai, a hatalmi egyensúly változásai és az új világrend kialakulása mind olyan tényezők voltak, amelyek formálták a kor politikai és gazdasági eseményeit, alakították a kontinens geopolitikai realitásait.

Hahner Péter az előadás elején kifejtette, hogy a 18. század utolsó évtizedeiben a dinasztikus szempontok és a hatalmi egyensúly realitásai nagyon leszűkítették a nagyhatalmak közötti békés kompromisszumok lehetőségét. Európa peremhatalmai, melyek a földrajzi helyzetükből fakadó kedvező stratégiai előnyüket kamatoztatni tudták egyre erősödtek, míg a kontinens központi hatalmai egyre sebezhetőbbé váltak. Valószínű, hogy egy nagyszabású háborúra tehát abban az esetben is sor került volna, ha a francia forradalom nem tör ki. Aztán 1795 után a franciák tulajdonképpen egy közel húsz évig tartó háborúskodásba kezdtek és 1813-ra az európai kontinens a francia Napóleon uralma alá került, a kontinensen zajló háborúk hatása pedig kiterjedt az egész világra. Milyen ember is volt Napóleon, aki a forradalom élére állva aztán ura lett Európának? E kérdésre az előadó elmondta: rendkívüli tehetség hatalmas munkabírással, széles körű olvasottsággal, sokoldalú műveltséggel. Személyisége sajátos átmenetet képviselt a felvilágosodás és a romantika határmezsgyéjén. Racionalizmusa, módszeressége, rendszeressége alapján a felvilágosult abszolutizmus képviselőihez szokták hasonlítani. Az államot egységes, központosított, felülről irányított gépezetnek tekintette, s éppen pragmatikus, gyakorlatias szemlélete miatt volt képtelen megérteni a szabadságvágy, a hazafiasság vagy a vallásos hit erejét. Ezt a rendkívüli embert egy rendkívüli politikai-katonai válság segítette hatalomra, hogy aztán szétkergetve a törvényhozó szervek képviselőit, egy

egészen új rendszert építsen ki a régi romjain, amelyben minden hatalom az ő kezébe kerül. Rendkívül sikeres hódításai következtében az európai kontinens egyensúlya megváltozott, az új világrend kialakításában pedig az európai hatalmak kulcsszerepet játszottak. A bécsi kongresszus és a háborús események egyaránt meghatározták a korszakot, és azok hatása a következő évtizedekre is kiterjedt. A bécsi kongresszusi rendszer, amely az európai hatalmak közötti egyensúly elvét helyezte előtérbe, hosszú ideig meghatározta a kontinens politikai stabilitását.

Az MCC Egyetemi Program hallgatói hasonló mélységű és témájú előadásokat hallhatnak az év során minden képzési központunkban. MCC-s egyetemi programos csapatunkhoz akár most is csatlakozhatnak az érdeklődők, hiszen nemrég indult el az Iskolarendszer felvételink, amire elsőéves egyetemisták jelentkezését várjuk a budapesti és vidéki képzési központjainkban.

Az MCC győri képzési központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő szakmai eseményre február 22-én 17:30-kor kerül sor, mely keretében Zay Balázs, az MCC Klímapolitikai Intézetének szenior kutatója, valamint Nagy Csaba, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője fognak beszélgetni Szemét kérdés – Kérdések és válaszok az új hulladékszabályozásról címmel! Szeretettel várjuk az érdeklődőket!