Olvasási idő: 3 perc

Úgy látom, a vajdasági fiataloknak többet kell dolgozniuk, küzdeniük, mint a magyarországiaknak, mert nekik a megélhetés mellett a magyarságukért is meg kell küzdeniük – mondta el Kiss Szabolcs, a Mosoris – a Fiatalok Értékteremtő Szövetségének elnöke a szegedi központban tartott kerekasztal-beszélgetésen. A tavalyi szerbiai népszámlálás eredményeiből kiinduló előadáson több olyan téma került a központba, amelyek a Vajdaságban élő magyar fiatalokat érintik. A kutatás eredményeit Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója prezentálta.

A beszélgetés kifejezetten aktuális volt a szegedi képzési központban, ugyanis Szerbia közelsége miatt a városban jelentős azoknak a száma, akik Magyarországon próbálnak szerencsét, itt találnak munkát, vagy alapítanak családot. A felmerült kérdések során több szemszögből is rálátást kaphatott a hallgatóság a témára, mert bizonyos pontokon másként élték meg az adott helyzeteket a meghívott vendégek is. Jó példa volt erre a magyar nyelv használatának és a magyarság megélésének kérdése, aminek kapcsán Kiss Nándor, a VMSZ Ifjúsági Fórum elnöke és Bóka Olivér, a Vajdasági-Magyar Diákszövetség elnöke elmondták, hogy tapasztalataik alapján az utóbbi években ez egy problémamentes és jól megélhető adottság, szemben ezzel Tikvicki Dóra, a szegedi Egyetem TV főszerkesztője arról számolt be, hogy ismeretségi körében több esetben is feszültség született ebből szerb és magyar fél között. Ebből arra következtettek az előadók, hogy területenként meglehetősen eltér a magyarság és egyáltalán egy-egy kisebbség megítélése. Abban azonban egyetértettek a megszólalók, hogy ugyanakkor nagyon nehéz ezt a témakört reprezentatívan kutatni és számokba önteni, mert meghatározó mértékben befolyásolja a viselkedést ezekben a helyzetekben a szubjektívum, az egyéni meggyőződés s a családi háttér, neveltetés.

A vegyesházasságok, a visszatérés, az ingatlan tulajdonlás és családvállalás kérdésein túl talán a legfontosabban, vagyis hogy milyen lehetőségeik vannak a fiataloknak a otthon, szintén egyetértés született, ugyanis az előadók egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy az elmúlt években Magyarországról érkező támogatások és a két ország közti kapcsolatépítés nagymértékben pozitív hatást váltott ki, aminek köszönhetően könnyebben tudnak érvényesülni a fiatalok a Vajdaságban és egyre kevésbé nehezítik az életüket olyan problémák, amelyek ezt megelőzően meghatározóak voltak a térségben.