Olvasási idő: 2 perc
Az idei első Budapest Lectures eseményen W. Gyude Moore, Libéria korábbi közmunkaügyi minisztere és a Hungarian Institute for International Affairs Global Neighbours programjának első vendégkutatója, valamint Ralph Schoellhammer, az Elmélet és Történeti Gondolkodás a Nemzetközi Kapcsolatokban Műhely vezetője vett részt. Az érdeklődők átfogó képet kaptak az afrikai kontinens és a globális nagyhatalmak közötti dinamikáról, valamint a jövőbeli befektetési lehetőségekről és kihívásokról.
Moore szerint Európa sokáig csupán nyersanyagforrásként tekintett Afrikára, nem pedig olyan térségként, ahol érdemes lenne tőkét befektetni. Ezzel szemben Kína hosszú távú stratégiát követett, és jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre Afrikában. Bár Afrika számára Európa jóléte továbbra is előnyös, Moore szerint az európai versenyképesség csökkenő tendenciát mutat.
Példaként Marokkót említette, ahol számos európai gyár fektetett be komoly összegeket. Emellett kiemelt néhány afrikai országot, amelyek politikai stabilitásuk, ipari fejlődésük és oktatási rendszereik miatt kedvező helyzetben vannak a növekedéshez – köztük Szenegált, Kenyát, Ghánát, Togót és Zambiát.
A globális befektetések témájában Moore kiemelte, hogy mind Kína, mind az Egyesült Államok komoly szerkezeti kihívásokkal küzd. Szerinte Kína ma még inkább az exportra van utalva, mint a Trump-adminisztráció első éveiben. Az Európai Unió Global Gateway projektjével kapcsolatban – amely válaszként született a kínai Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezésre – szkeptikus volt. Kétségbe vonta, hogy valódi pénzügyi elköteleződés áll-e mögötte, vagy csupán diplomáciai szólamok. Szerinte inkább egy konferenciára hasonlít – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a projekt valós hatását három év múlva érdemes lesz újraértékelni.
