Olvasási idő: 3 perc
Az afrikai migráció idei trendjeiről és lehetséges európai hatásáról szervezett panelbeszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézete. A beszélgetés során Paul Maritz, az MCC vendégkutatója és Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója osztották meg ismereteiket a témáról. Az esemény moderátora Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója volt.
Bevezető előadásában Paul Maritz bemutatta a kontinenst érintő fő migrációs mintázatokat. Elmondása szerint az afrikai államok polgárainak 35%-a él a szegénységi küszöb alatt, napi két dollárnál kevesebb jövedelemből, további 132 millióan pedig élelmezési problémákkal küzdenek. A vendégkutató emellett a klímamigráció elterjedésével, valamint az embercsempész-csoportok megerősödésével számol. Marsai Viktor bevezetésként kiemelte, az afrikai migráció döntő hányada a kontinensen belüli migrációt takar, elsősorban pedig vidékről a nagyvárosok felé irányul, nem lépve át az országhatárokat.
A migráció elsődleges indokaként a gazdasági kérdéseket jelölték meg a kutatók. Paul Maritz elmondása szerint az Afrika fejlettebb államaiba, Európába, Ázsiába és az Egyesült Államokba irányuló afrikai migráció elsődleges célja a jobb munkalehetőségek keresése. A kutató szerint a migránsok megszerzett jövedelmük egy részét hazautalják családjaik számára, ezért előnyben részesítik az értékálló valutával rendelkező országokat. Marsai Viktor kiemelte, az oktatás és a telekommunikációs szektor fejlődésével új lehetőségek nyíltak meg Afrika előtt, emellett több tranzitállam vízummentességi programokat vezetett be az afrikai országok esetében, ami megkönnyíti az eljutást Európába.
Az irreguláris migráció kérdésével kapcsolatban Marsai Viktor kifejtette, az afrikai államok középosztálya rendelkezik az embercsempész-csoportok kifizetéséhez szükséges pénzzel. A Migrációkutató Intézet igazgatója kiemelte, az Európai Unió jelenleg csak a „kapuőr” országok bevonásával képes hatékonyan fellépni az Európába irányuló irreguláris migrációval szemben. Az észak-afrikai országok (Marokkó, Tunézia, Egyiptom) vagy épp Törökország bevonása nélkül elképzelhetetlen az irreguláris migrációs folyamatok európai kezelése.
A közönség kérdéseire válaszolva a kutatók egyetértettek abban, hogy a szudáni polgárháború lezárására jelenleg nincs lehetőség, mert mindkét fél hisz a könnyen elérhető katonai győzelemben. A kérdést továbbá nehezíti a harcok kirobbanása előtt Szudánban tartózkodó 1 millió menekült és további 3,7 millió belső menekült. A konfliktus miatt további 1,5 millió ember hagyta el otthonát az országon belül, és több mint 500 ezren menekültek el a környező államokba.
