Olvasási idő: 2 perc
Dr. Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője volt a szombathelyi MCC képzési központ nyilvános rendezvényének vendége. Energikus és informatív előadása révén a közönség bepillantást nyerhetett a válságok „magánéletébe”.
„A válság a gazdasági élet természetes része.” Különös kettősséget hordoznak Ferkelt Balázs nyitó szavai: egyfelől félelmet kelthet bennünk az a tudat, hogy bármikor jöhet egy fordulat, amely megváltoztatja az addigi életünket, másfelől azonban bizonyosságot ad arról, hogy a válság túlélhető, a gazdasági élet újraéleszthető.
Ferkelt Balázs a fizikából ismert harmonikus rezgőmozgáshoz hasonlította a gazdasági élet pulzálását. Rövid történeti áttekintés során bemutatta, milyen tényezők vezettek a nagyjából 8-10 évente bekövetkező kisebb vagy nagyobb gazdasági válságokhoz. A gazdasági szereplők mindent megtesznek annak érdekében, hogy többé ne fordulhasson elő az, ami az aktuálisan zajló válságot előidézte, de be kell látnunk, hogy bármennyire is felkészülünk a várt váratlanra, nem kalkulálhatunk mindennel.
A jelenlegi, elsősorban az ukrán-orosz konfliktus hatására kibontakozni látszó válság bizonyos szempontból szerencsés pillanatban érkezett. A 2020-as, pandémia okozta lassulást ugyanis a 2021-es „gazdasági visszapattanás” valamelyest ellensúlyozta, így a februári események a legtöbb helyen a gazdasági növekedés szakaszába szivárogtak be. Nehezítő körülmény azonban, hogy az infláció a háború kirobbanása előtt is jelentős volt, ez pedig minden bizonnyal tovább fokozódhat.
Egyelőre nehéz – és talán nem is szabad – jóslásokba bocsátkozni az ukrán-orosz konfliktus okozta válsággal kapcsolatban, de bíznunk kell benne, hogy jól használjuk fel mindazt, amit a korábbi traumákból tanultunk. S ha túljutunk a mélyponton, 8-10 évig újra növekedhetünk.
