Olvasási idő: 5 perc
A politika túl korán „beletenyerelt” a klímapolitikai folyamatba – állítják az amerikai republikánusok, akik szerint a tudomány eredményei és a baloldali politika, illetve a mainstream média állításai nincsenek összhangban egymással. Trump – beiktatása után nem sokkal – bejelentette, hogy Amerika fokozni fogja a kőolajkitermelést, ami nagyon fontos eszköz lehet az USA geopolitikai helyzetének háború nélküli újrapozícionálásában. Trump tehát tényleg klímamumus, aki semmibe veszi az eddigi klímavédelmi politikát, vagy csak a realitás talaján áll? Többek között erről is beszélt előadásában Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója miskolci előadásában.
Trump első intézkedései között szerepelt, hogy kiléptette az USA-t a Párizsi Klímaegyezményből. Az új elnök többek között azt kifogásolta, hogy az elmúlt 33 klímakonferencián nem történt áttörés. A fejlődő országok ezen a téren nem tesznek lépéseket, sőt, a gyarmati múlt sérelmeire hivatkozva próbálnak kompenzációt kicsikarni a nyugati államoktól, ráadásul nem transzparensek a klímapolitikára elköltött pénzeik sem. Trump azt is sérelmezi, hogy sem Kína, sem a nagy olajbirodalmak nem hajlandóak beszállni ebbe a globális küzdelembe, annak ellenére, hogy ők is nagy kibocsátók.
Toldi Ottó előadásában bemutatta, miben más a demokraták és a republikánusok klímapolitkához való hozzáállása. A különbség többek között az, hogy míg a demokrata párt szerint a klímaproblémákért teljes mértékben az ember és az iparosodás tehető felelőssé, addig a republikánusok – akik az első Trump-kormány idején még klímatagadók voltak – azt vallják, az emberiség csak részben felelős. Szerintük az emberi kibocsátás ugyan hozzátett a klímaváltozáshoz, de ezen a téren a tudomány pontos mérései még nem ismertek.
A politika túl korán „beletenyerelt” a klímapolitikai folyamatba – állítják a republikánusok, akik szerint a tiszta energiaátmenetet technológiasemlegesen kell végrehajtani. „Innovatív technológiákkal a fosszilis tüzelőanyagok a globális megoldás jelentős részét képezhetik, és kell is képezniük. Mert a cél a kibocsátás – és nem az energiaválaszték – csökkentése” – idézte John Curtis republikánus vezető klímapolitikus szavait Toldi Ottó.
A klímapolitikával foglalkozó szakember kitért a globális energetikai trendekre is, amelyeknél azt láthatjuk, hogy Európában műszakilag és technológiailag nem megalapozottan működik a zöldítés. Az Unió 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amelyhez egyedül az elektrifikációt tartja megfelelő útnak. Csak „zöld” vagy dekarbonizált lehet minden, és egyedül a szél vagy a napenergia elfogadott. Viszont hiába fog csökkeni Európában a primerenergia felhasználása, ha a feltörekvő országokban továbbra is nő – hívta fel a figyelmet Toldi Ottó –, hiszen ezt a kérdést, csak globálisan lehet nézni.
Mégis, akkor miért zöldítsünk? – tehetjük fel a kérdést. A szakember szerint természetesen fontos a zöldítés, de csak megalapozottan. A megújuló energiahordozók ma még nem tudják rövid távon pótolni a földgáz-, olaj- és szénkészleteket. Az európai energiapolitika következményeként a földgázárak az ötszörösére, az áramárak a két és félszeresére emelkedtek az USA áraihoz képest. Mindez persze hatással van a teljes gazdaságra: az inflációra, a vásárlói árakra, a GDP-re, és ez szociális feszültségeket eredményez.
Az előadó kitért arra is, hogy teljesen más alapokra épül az USA és Európa klímapolitikája. Az USA-ban nem állami támogatásokkal próbálnak eredményeket elérni, hanem a piaci verseny határozza meg az új technológiai innovációkat. Sokan klímamumusnak tartják Trump elnököt – mondta Toldi Ottó –, és attól tartanak, hogy elárasztja a világot kőolajjal. Valóban nagyon fontos Amerika számára a kőolajkitermelés növelése, hiszen ez újrapozícionálhatja az USA-t az első helyre, illetve lejjebb viheti ezzel az árakat. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet a kutató – már Obama első elnöksége alatt két és félszeresére nőtt Amerika kőolajkitermelése. Igazából tehát akár demokrata, akár republikánus vezetés volt, a kőolajkitermelés folyamatosan nőtt.
A megújuló energia kapcsán Toldi Ottó arra is rávilágított, hogy már Obama elnöksége alatt megnégyszereződött – és Trump alatt sem csökkent – a megújuló energiaforrások felhasználásnak százaléka, és nagy mértékben csökkent az USA-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ugyanakkor, amellett, hogy a megújuló energiaforrásokra támaszkodnak, egy sok lábon álló fejlesztést céloztak meg, többek között megújították a szénerőműveket is. Mindezt Európa is megtehetné – tette hozzá a szakember.
