Olvasási idő: 4 perc
Nagy sikerrel zárult az MCC Jogi Iskolájának Gárdonyban szervezett háromnapos Őszi Akadémiája. A hétvége témája Európa jövője és sorskérdései, valamint az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus Európára gyakorolt hatásai voltak. Ezekről a kérdésekről Magyarország neves jogászprofesszorai, valamint egy elismert amerikai alkotmányjogász osztották meg gondolataikat, amelyet a diákok interaktív csapatversenye követett. A hagyományteremtő céllal szervezett tanulságos vetélkedő során az európai integráció kulcskérdései elevenedtek meg.
Az MCC Jogi Iskolája Gárdonyban szervezte meg hétvégi Őszi Akadémiáját, amelynek középpontjában Európa jövője, értékei és az európai integráció szerepe álltak. Az akadémiai programok között a diákok elsőként professzorok beszélgetésén vettek részt. Stumpf István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora, az Alkotmánybíróság volt tagja és volt kancelláriaminiszter, Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem Rektora és európai parlamenti képviselő, valamint Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és alkotmánybíró egy felszabadult és élénk eszmecsere során elemezték Európa sorskérdéseit. Ennek keretében szó esett az európai életmód fogalmáról, az európai értékekről, a kereszténység szerepéről és a közös gyökerekről, arról, hogy létezhet-e európai álom, illetve mi a valódi tétje a föderalisták és nemzetek Európáját vallók küzdelmének. Az MCC Közjogi Műhelyének vezetője, Sulyok Márton által moderált beszélgetésen emellett terítékre került a szomszédban dúló háború tragédiája, és Európa jelenlegi képtelensége arra, hogy a béke ügyében eljárjon.
A délután is hasonló izgalmakat tartogatott. A neves amerikai alkotmányjogásszal, Ilya Shapiroval az MCC Nemzetközi Jogi Műhely vezetője, Sándor Lénárd beszélgetett azokról a fordulópontokról és tanulságokról, amelyeket az amerikai alkotmányfejlődés mutat. Vajon mit látna Alexis de Tocqueville, ha ma utazna el Amerikába? – hangzott el a nyitó kérdés. A beszélgetés során pedig fény derült a demokratikus önkormányzás eszményének torzulásaira, a bürokráciára terebélyesedésének okaira, a központosításra, valamint a szövetségi bíróságok ebben játszott szerepére. Szóba került az a veszély is, amit a „federalism”, vagyis a szubszidiaritás elvének kiüresedése jelent, mert ahogy a mondás tartja „az rendeli a nótát, aki fizeti a muzsikust.”
A szakértői beszélgetéseket követően vette kezdetét a diákok vetélkedője, akik négy csoportba szerveződtek. Az első két csapat amellett, illetve az ellen érvelt, hogy vannak-e Európának sajátos értékei, és ha igen, akkor az Európai Unió intézményeinek meg kell-e védeniük ezeket az értékeket? A második két csapat abban a kérdésben fogalmazott meg pro és kontra érveket, hogy hogyan átalakítaná-e az Európai Unió intézményrendszerét? A zsűri elnöke a Mathias Corvinus Collegium főigazgató-helyettese, Lánczi Péter, míg tagjai Pálfalvi Noémi, a Nemzetközi Igazgatóság vezetője, valamint a Jogi Iskola szakértői voltak. A fordulatokban és izgalmakban bővelkedő csapatversenyek mindenki számára tanulságosnak bizonyultak, a győzteseknek járó jutalom pedig nem maradhatott el. A későbbi vetélkedők is olyan közéleti kötődésű jogi témákat vesznek majd górcső alá, amelyek jogász és nem jogász hallgatók számára egyaránt érdekesek, megértésük pedig fontos lehet ahhoz, hogy értelmiségiként és magyarként biztonsággal igazodjanak el a világban. Folytatás februárban!