Olvasási idő: 2 perc
„Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar földön, de egyúttal nincs ország, ahol a tehetség nehezebben tudna teljes kifejlődéshez jutni, mint éppen miközöttünk. Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni.”
Gróf Klebelsberg Kunó szavai ezek, akinek kultusz- és oktatási minisztersége alatt, a trianoni országvesztés traumáját követően soha nem gondolt mértékben fejlődött a magyar oktatási rendszer, rohamos mértékben javult a népművelődés helyzete, és állt helyre az ország kulturális önbecsülése.
az Országgyűlés egy világjárvány kellős közepén, a minden országban nehéz gazdasági helyzet ellenére is úgy döntött, hogy a tehetséggondozás ügye többet érdemel, s majd száz évvel a borús klebelsbergi verdikt után végre ki kell építeni egy olyan rendszert, amely ingyenes képzéseivel, a hagyományos iskolarendszeren túlmutató módon, komoly nemzetközi beágyazottsággal nem „gyököt von”, hanem „négyzetre emeli” a tehetséget. Egy ilyen intézmény komoly mértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy az oly nehéz XX. század után a XXI. század végre nekünk, magyaroknak, a siker évszázada legyen.
A teljes cikk itt érhető el.
