Olvasási idő: 4 perc
A szépség univerzális emberi nyelv, ami összeköt minket másokkal – mondta Justine Kolata filozófus a miskolci MCC-ben. Az önszeretetre és a materiális dolgokra épülő világunkban egyre inkább szükség van arra, hogy visszatérjünk a „szép lélek” filozófiájához. Erről a filozófiáról és a szalonok világáról beszélgetett vendégünkkel Molnár Gábor, a Junior Programunk egyetemi hallgatója.
Társadalmunk válságos állapotban van. A korai nyolcvanas években született millenniálisok és a „Z” generáció eltévedt egy olyan világban, amelyet szélsőséges individualizmus, magány, kultúrháborúk és a nárcizmus járványa tépett szét, amelyet az információs technológiáktól való függőségünk táplál – kezdte előadását Justine Kolata. Az Egyesült Királyságból érkezett vendégünk szerint vissza kell térnünk ahhoz a filozófiához, amit annak idején a felvilágosodás, majd a romantika korában a legnagyobb gondolkodók is képviseltek: meg kell találnunk a szépséget!
Justine Kolata előadásában – és a nemrégiben megjelent könyvében is – a „szép lélek” filozófiájára utalt, amelynek gyökerei az ókori görög eszmékhez nyúlnak vissza, és amelyet később a felvilágosodás és a romantika korában Johann Wolfgang von Goethe és Friedrich Schiller gondolkodók, költők fejlesztettek tovább. A „szép lélek” azt sugallja, hogy a szépség, a jóság és az igazság azok a célok, amelyek felé az életnek irányulnia kell. Ez a filozófia azt vallja, a társadalmi haladásnak egyéni szinten kell megtörténnie, és azáltal, hogy az ember érzi és értékeli a szépséget, fejlődik a jelleme, és egyre inkább törekszik az erkölcsi és intellektuális fejlődésre, ami így a társadalom javítását is szolgálja.
Ma, az önszeretet korában elsősorban a divatra és a külső megjelenésre szorítják a szépség megfogalmazását, de nem szabad materiális alapon definiálni a szépséget – hangsúlyozta vendégünk. Vissza kell térni a szépség eredeti filozófiájához. A szépség lehet egy gesztus, egy gondolat, egy madárcsicsergés.
Sokan azt mondják, a szépség szubjektív, de igazából az ízlés a szubjektív – állítja Justine Kolata. Minden egyén el tudja érni a szépséget, mert a szépség egyetemes dolog és nem az anyagiaktól függ. A szépség egy univerzális emberi nyelv, ami összeköt minket, és mivel a szépség klasszikusan kapcsolódik a jóhoz és az igazsághoz, sokkal bölcsebbé és megértőbbé is tesz minket. Mindez pedig a társadalom egészére is hatással lesz.
A felvilágosodás, illetve a romantika korában a „Szép lélek” filozófiája nagyon népszerű volt. Az emberek szalonokban gyűltek össze, és függetlenül a társadalomban betöltött szerepüktől vagy vallási meggyőződésüktől – a barátság és tolerancia jegyében – különböző témákról diskuráltak és vitáztak. Ezeknek a szalonoknak a világát idézi ma az a mozgalom, amelyet Justine Kolata létrehozott először Berlinben, majd Londonban. Szalonjaiban hétről-hétre összejönnek barátok, kollégák, ismerősök és idegenek, hogy egy-egy adott témát megvitassanak. Mindenki elmondhatja a véleményét – természetesen egymást tisztelve –, ajánlhat egy témát. Nem kell mindenben egyetérteni, de fontos, hogy akarjunk tanulni másoktól, és akarjuk hallani mások véleményét – mondta vendégünk, aki azt is hozzátette, megismerve az MCC munkáját, úgy véli, hasonlóak a célok: összehozni embereket ebben az elmagányosodott világban, jókat beszélgetni, és meghallgatni a másikat.
